Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Gratulálunk kollégáinknak!

Gratulálunk kollégáinknak!

A poszt-COVID-jelenségek kutatásának támogatására kiírt akadémiai pályázat első és második körének nyertesei között kollégáink is képviseltetik magukat.

Alkotói pályázat: eredményhirdetés

Alkotói pályázat: eredményhirdetés

A TK Politikatudományi Intézete által kiírt alkotói pályázat 2021-es év második félévének nyertesei Baranyai Artúr (ELTE ÁJK) "Feloldható-e a feloldhatatlanság? Kortárs ideológiaelméletek és az ideológiai analízis" témában (konzulens: Illés Gábor), valamint Demény Richárd (London School of Economics and Political Science)  "What are the contributions of discursive institutionalism to the democratic erosion in East-Central Europe? ‘Democratic backsliding’ in Hungary" témában (konzulens: Bíró-Nagy András)

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?