Az MTA TK Politikatudományi Intézete kutatói és emberi szolidaritását fejezi ki a Közép-európai Egyetemmel.

Tovább

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

 Patkós Veronika, Politikai Viselkedés Osztály

 Dobos Gábor, Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

 

Kulcsszavak: nemzetközi adatbázisok, politikatudomány, Eurobarometer, European Social Survey, Parliaments and Governments Database, Comparative Agendas Project, Comparative Manifestos Project, Comparative Political Data Sets, Varieties of Democracy          

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba, Közpolitika és Kormányzás Osztály

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Kulcsszavak: Jobbik, mérséklődés, magyar belpolitika, pártok

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

 Mikecz Dániel, Politikai Viselkedés Osztály

Böcskei Balázs, Közpolitika és Kormányzás Osztály

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Kulcsszavak: civil társadalom, aktivizmus, társadalmi mozgalmak, politikai cselekvés, antipolitika

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila, Demokrácia- és politikaelméleti osztály

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?

Kulcsszavak: magyar politikai rendszer, liberális demokrácia, hibrid rezsim, választások, alkotmányosság

Legfrissebb hírek

A Magyar Politikatudományi Társaság pályázata

A Magyar Politikatudományi Társaság pályázata

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Magyar Politikatudományi Társaság történetének feldolgozására

A Magyar Politikatudományi Társaság (MPTT) 1982-ben alakult, 2017-ben lesz 35 éves. Ebből az alkalomból, a Közgyűlés döntése alapján, az MPTT Elnöksége pályázatot hirdet  társadalomtudományi, illetve történettudományi doktori tanulmányokat folytató, vagy már Ph.D. fokozattal rendelkező fiatal kutatók számára az MPTT történetének feldolgozására.

Nemzetközi konferencia a politikai realizmusról

 

Az MTA TK PTI (realizmus kutatócsoportja), az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Corvinus Egyetem közös szervezésében november 18-19-én kerül megrendezésre a Political Realism and Practical Morality című nemzetközi konferencia, amelynek célja, hogy az utóbbi években a politikai realizmus iránti megnövekedett érdeklődésre tekintettel áttekintse a különböző tudományterületek közötti együttműködés lehetőségeit a realizmus által felvetett új elméleti kérdések vizsgálata terén. 

 

A konferencia plenáris előadásait John Dunn (Cambridge) és Duncan Kelly (Cambridge) fogják tartani. Az előadók számos nyugati (európai és tengerentúli) és régiós kutatóhelyről érkeznek majd és összesen hét szekcióban tartanak és vitatnak meg előadásokat. 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont programjai az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében

Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? A European Social Survey (ESS) legfrissebb kutatási eredményei 2016. november 17. 13.00-18.00 óra Részletek és program 

 

Big Data – emberek az adatok mögött Előadások a Kutatóhelyek tárt kapukkal program keretében 2016. november 22. 10.00-13.00 óra Részletek és program 

 

Politikai és társadalmi részvétel mintázatai magyarországi és határon túli magyar fiatalok körében 2016. november 24. 13.00-16.00 óra Részletek és program

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!