Az MTA TK Politikatudományi Intézete kutatói és emberi szolidaritását fejezi ki a Közép-európai Egyetemmel.

Tovább

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

 Patkós Veronika, Politikai Viselkedés Osztály

 Dobos Gábor, Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

 

Kulcsszavak: nemzetközi adatbázisok, politikatudomány, Eurobarometer, European Social Survey, Parliaments and Governments Database, Comparative Agendas Project, Comparative Manifestos Project, Comparative Political Data Sets, Varieties of Democracy          

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba, Közpolitika és Kormányzás Osztály

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Kulcsszavak: Jobbik, mérséklődés, magyar belpolitika, pártok

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

 Mikecz Dániel, Politikai Viselkedés Osztály

Böcskei Balázs, Közpolitika és Kormányzás Osztály

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Kulcsszavak: civil társadalom, aktivizmus, társadalmi mozgalmak, politikai cselekvés, antipolitika

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila, Demokrácia- és politikaelméleti osztály

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?

Kulcsszavak: magyar politikai rendszer, liberális demokrácia, hibrid rezsim, választások, alkotmányosság

Legfrissebb hírek

Blue Sky nemzetközi konferencia

A Kutatóközpont társszervezésében idén, 2015. október 29-31. között második alkalommal kerül megrendezésre a Blue Sky nemzetközi konferencia Budapesten, „Global Transformations Consequences and Alternatives” címmel.

A Politikatudományi Szemle 2015/2. száma

A Politikatudományi Szemle legfrissebb számában az Intézet számos munkatársának írása olvasható. Így például Sebők Miklós Kolnai-előadásának szerkesztett változata, Körösényi András és Patkós Veronika tanulmánya a politikai vezetésről, Kiss Balázsé a politikai identitásról, Bíró-Nagy András az Európai Parlamentről, Bartha Attila és Szabó Gabriella válasza Löffler Tibor kritikájára a büntetőjogi populizmus témájában.

OTKA eredmények

OTKA-támogatottak közé kerültek az intézet A realizmus paradoxonja és a Képviselői munka és választási eredmények című projektjei.