Az MTA TK Politikatudományi Intézete kutatói és emberi szolidaritását fejezi ki a Közép-európai Egyetemmel.

Tovább

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

 Patkós Veronika, Politikai Viselkedés Osztály

 Dobos Gábor, Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

 

Kulcsszavak: nemzetközi adatbázisok, politikatudomány, Eurobarometer, European Social Survey, Parliaments and Governments Database, Comparative Agendas Project, Comparative Manifestos Project, Comparative Political Data Sets, Varieties of Democracy          

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba, Közpolitika és Kormányzás Osztály

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Kulcsszavak: Jobbik, mérséklődés, magyar belpolitika, pártok

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

 Mikecz Dániel, Politikai Viselkedés Osztály

Böcskei Balázs, Közpolitika és Kormányzás Osztály

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Kulcsszavak: civil társadalom, aktivizmus, társadalmi mozgalmak, politikai cselekvés, antipolitika

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila, Demokrácia- és politikaelméleti osztály

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?

Kulcsszavak: magyar politikai rendszer, liberális demokrácia, hibrid rezsim, választások, alkotmányosság

Legfrissebb hírek

Sebők Miklós Kolnai díjat kapott

A Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai díját a legjobb 2014. évi magyar nyelvű politikatudományi publikációjáért Sebők Miklós Hatalom szabályok nélkül” című könyve nyerte el, a második legtöbb szavazatot Szabó Gabriella „Kommunikáció és integráció” című könyve kapta, a harmadik helyen Horváth Péter „Pártok és koalíciók” című könyve végzett. Gratulálunk!

Aktív fiatalok, 3. hullám

2015. március 10. és 2015. április 26. között zajlik a magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását, gondolkodásmódját és attitűdjeit vizsgáló kutatás intézetünk munkatársa, Szabó Andrea vezetésével (Aktív Fiatalok Magyarországon elnevezéssel). 

Innovációs díjjal tüntették ki Miszlivetz Ferencet

A 2015. évben Dr. Miszlivetz Ferenc kapta a Dr. István Lajos innovációs díjat több évtizedes munkássága miatt, s nem utolsó sorban az ő, illetve az általa igazgatott ISES Alapítvány nevéhez fűződő és jelenleg zajló KRAFT – Kreatív város, fenntartható vidék kőszegi város- és vidékfejlesztési projekt miatt.

Politikatudományi Szemle 2015/1. száma megjelent

Megjelent a Politikatudományi Szemle legújabb száma. A lapban intézetünk több munkatársának írása is megtalálható: Papp Zsófia a helyi ügyek képviseletéről, Illés Gábor Thuküdidész politikaelméletéről, Bartha Attila az elmúlt évek egyik legfontosabb politikatudományi könyvéről írt.

Kettős könyvbemutató

Az MTA TK PTI Politikai Viselkedés Osztálya  az Osiris Kiadóval együtt 2015. április 30-án 16 órától pódiumbeszélgetés keretében mutatja be a "Mai Magyarország" című új könyvsorozatának első két kötetét,

Tóth Csaba-Török Gábor: Négy választás Magyarországon és Valuch Tibor: A jelenkori magyar társadalom című könyvét.