Az 1989-90-es rendszerváltás óta demokratikusan választott kormányok működnek Magyarországon. A hazai politikatudományban komoly kutatási eredmények jöttek létre egyrészt a politikai pártokról, a szavazói viselkedésről és a választási kampányokról, másrészt a kormányzati politikákról és az intézményekről. Alig tudunk azonban valamit a demokratikus kormányzás alapkérdéseiről, nevezetesen arról, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között, és arról sem, hogy a kormányok teljesítménye hogyan hat a szavazói viselkedésre. Más szóval: a pártok felelőtlenül ígérgetnek-e a választási kampány során, amely ígéreteket maguk sem veszik komolyan, avagy éppen ellenkezőleg, betartják a kampányban, a választási programban foglaltakat? Az állampolgárok a következő választás során vajon figyelembe veszik-e azt, hogy a kormány betartotta-e az ígéreteit, avagy szavazatukat nem a múlt, hanem rövidlátó módon csakis az aktuális ígéretek befolyásolják? E kérdések megválaszolása segít abban, hogy többet tudjunk meg a demokrácia, a mindenkori kormánypolitika és a közpolitika minőségéről. Arról, hogy a demokrácia intézményeinek procedurális működése milyen tartalmi következményekkel jár a kormánypolitikában, s hogy a demokratikus intézmények működésének végső soron van-e értelmük.

A Magyarországon úttörő jellegű kutatás eredményeként új tudományos eredményeket várunk arról, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között, és – egy későbbi szakaszban – arról is, hogy a kormányok teljesítménye hogyan hat a szavazói viselkedésre. A kutatás eredményeképpen pontosabb képet kapunk a kormánypolitika kiszámíthatóságáról, a kormányzást végző politikai vezetők autonómiájáról, azaz arról, hogy tevékenységük mennyiben követi a választói akaratot és mennyire van kitéve a szavazópolgárok ellenőrzésének.

Az ígéretkutatás elsődlegesen annak empirikus vizsgálatát tűzi célul, hogy 1990 és 2010 között a pártok mennyire tettek konkrét választási ígéreteket, és kormányra kerülve milyen mértékben teljesítették ígéreteiket. Vagyis a kutatási kérdések a következők:

A projekt célja ezeknek a kérdéseknek megválaszolása a magyar demokrácia első 20 évére vonatkozóan. A kutatás során felállított adatbázis tehát hat országos választást fed le, megmutatva a különbségeket pártok és választások között is. Ez a variancia invitálja a kutatás harmadik kérdését:

Hosszabb távú ambíciónk annak megválaszolása is, hogy van-e valami hatása az ígéretek teljesítésének vagy semmibe vételének a pártok hatalmi esélyeire. Vagyis a potenciális negyedik kérdésünk:

1. Mekkora a kampányok információtartalma? Kiderül-e a pártok programjából és kommunikációjából, mit is szándékoznak tenni, ha kormányra kerülnek? Mennyire konkrétak és számon kérhetően a pártok ígéretei? Ezzel a kérdéssel részletesebben foglalkozik a jelen írás 5. pontja.
2. Mennyire valósultak meg a kampányígéretek? Kormányra kerülve a közpolitika követi-e a választások előtt meghirdetett célokat? Összhangban vannak-e a szavak és a tettek? Erről szól a 6. pont.
3. Milyen tényezők befolyásolják a kampányok konkrétságát és az ígéretek teljesülését? Vannak-e olyan szisztematikus hatások, amelyek erősítik vagy gyengítik a pártok teljesítményét? A 9. pontban vázoljuk erre vonatkozóan a kutatási megközelítésünket, de a kérdés megválaszolása az ígéretekről és teljesülésüket tartalmazó széles körű adatbázis felépítése után lesz aktuális.
4. Hat-e a kormányok – a mandátumelmélet fogalmai szerinti – demokratikus teljesítménye a választási eredményekre? Több szavazatot kap-e az a kormánypárt, amelyik teljesítette az előző kampányban tett ígéreteit? Milyen hatása van a kormány és ellenzék mandátumértelmezésre irányuló diszkurzív kísérleteinek?

A kutatás során a pártok választási ígéreteiről és azok teljesítéséről informatikai adatbázist állítunk fel. A hazai politikatudományban eddig nem használt módszereket és informatikai elemzési eljárásokat kívánunk alkalmazni. A projekt eredményeképpen – a kutatás tartalmi kérdéseinek megválaszolásán túl – hozzá szeretnénk járulni új kvantitatív módszertani eljárások meghonosításához a hazai politikatudományban. A létrehozandó internetes adatbázis további elemzések számára is alapanyagot biztosít majd. Minderről részletesebben a 9. pontban adunk információt.