PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Politológus doktoranduszok III. konferenciája

2018. január 13. 14:32

2017. december 8-án harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját, azzal a céllal, hogy egy széles szakmai fórumot teremtsen a doktoranduszhallgatók és doktorjelöltek számára. Az esemény nemcsak a szakmai orientációban, hanem a karriertervezés általános kérdéseit illetően is igyekezett segítséget nyújtani a pályakezdő kutatóknak. Az angol és magyar nyelvű panelekben több mint 40 fiatal kutatónak nyílt lehetősége bemutatni kutatásait és eredményeit, amelyeket a felkért, területükön szakértő korreferensek bíráltak el. A közös munka fókuszába a kutatások és kutatási projekteket előrelendítése és fejlesztése került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.

2017. december 8-án harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját, azzal a céllal, hogy egy széles szakmai fórumot teremtsen a doktoranduszhallgatók és doktorjelöltek számára. Az esemény nemcsak a szakmai orientációban, hanem a karriertervezés általános kérdéseit illetően is igyekezett segítséget nyújtani a pályakezdő kutatóknak. Az angol és magyar nyelvű panelekben több mint 40 fiatal kutatónak nyílt lehetősége bemutatni kutatásait és eredményeit, amelyeket a felkért, területükön szakértő korreferensek bíráltak el. A közös munka fókuszába a kutatások és kutatási projekteket előrelendítése és fejlesztése került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.

A nyitóelőadást Körösényi András, a Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa és a Corvinus oktatója tartotta „A populizmus mint a jéghegy csúcsa: demokratikus és autoriter tendenciák, hibrid rezsimek” címmel. „Mit értünk populizmus alatt?” hangzik el gyakran a kérdés, de a válaszban már nincs megegyezés. A populizmus, mint jelenség a ’90-es évek utáni optimizmus elhalása után tört be a politikatudományba egy sokkal szélesebb folyamat részeként, melyet röviden a képviseleti demokrácia kiüresedéseként, válságaként nevezhetünk meg. Ennek a kiüresedésnek a következménye többek között a demokratikus döntéshozatalba vetett bizalom elvesztése, amikor a választók úgy érzik a politika már csak egy színház, a pártoknak nincs igazi programja és eltávolodtak választóiktól. A populizmus ezekre a folyamatokra válaszol, a bizalomvesztésre intézményellenességgel és elitellenességgel, a demokratikus intézmények kiüresedésére a népre hivatkozással, a bonyolult rendszerekre a politika végtelen leegyszerűsítésével, a pártok szerepének gyengülésére pedig a néppel kialakított közvetlen kapcsolatokkal. Mindebből kiemelkedik a populista vezér, akit személyes karizmája miatt emelnek fel. 

Körösényi András (Fotó: Bekker Balázs)

Az előadás zárásában Körösényi azt a kérdést tette fel, hogy milyen hatást gyakorol a populizmus, ha kormányra kerül: egy népszavazáson alapuló demokráciát épít ki a karizmatikus hatalom égisze alatt. Formájában így lesz demokratikus, de tartalmában tekintélyelvű hibrid rendszer.

Napközben egy kerekasztalbeszélgetésre is sor került a nemzetközi disszeminációs és publikálási stratégiákról. Résztvevői a Politikatudományi Intézet munkatársai: Boda Zsolt az intézet igazgatója, Papp Zsófia tudományos munkatárs és Bene Márton tudományos segédmunkatárs, doktorandusz hallgató. A beszélgetést Patkós Veronika, tudományos segédmunkatárs, tanársegéd vezette. A beszélgetés a pozitív nemzetközi tapasztalatokat, előnyöket és hátrányokat magyar és kelet-közép európai szemszögből járta körül, amely kiegészült hasznos tippekkel és tanácsokkal a kutatói életpályához is.

Boda Zsolt és Bene Márton (fotó: Bekker Balázs)

Bene Márton saját tapasztalatára hivatkozva arról beszélt, hogy a publikációs folyamat során kapott kritikákat érdemes alaposan megfontolni, és kitartónak lenni, akár sokszori visszautasítás után is, mert így végül eredményt lehet elérni. Papp Zsófia egy együttműködést emelt ki, amiben megismerhetett olyan munkatársakat, akik ugyanazon probléma iránt érdeklődtek és csekély erőforrásból széles érdeklődést kiváltó konferenciákat tudtak közösen szervezni. A kelet-közép európai, magyar kutatói lét előnyei kapcsán Boda Zsolt elmondása szerint bár nagy hátrány, hogy kevesebb forrásból kell dolgozni, de Magyarország mint kutatási téma újra érdekes lett a politikatudományban. Bene Márton hozzátette, hogy itthon nagyobb az elméleti igényesség és a kutatók, részben az alacsony létszám miatt nincsenek beleragadva saját témájukba, ezért képesek egymás munkáját érdemben értékelni, és új szempontokkal bővíteni.

Végezetül tippek és trükkök hangzottak el. A résztvevők kiemelték az angolul írás elengedhetetlen szerepét, a jó téma és témavezetőválasztás szempontjait, de a kapcsolati hálózatépítés fontosságáról is hallhattunk. Utószóként pedig Papp Zsófia a fiatal doktoranduszhallgatóság lelkére kötötte, hogy szigorúan tartsák meg a pihenőidőt, ne csak a munkának és a kutatásuknak éljenek, hogy ne veszítsék el lelkesedésüket, érdeklődésüket munkájuk iránt.

A nap zárásaként bemutatásra került Dúró József a Corvinus Politikatudományi Intézetének az oktatója „Ellenzők, kritikusok, kétkedők. A pártalapú euroszkepticizmus arcai.” c. kötete Balázs Zoltán felvezetésében. A könyv egy hiánypótló, adatgazdag és naprakész mű az Európai Unió összes tagállamának euroszkeptikus pártjairól és magáról az euroszkepticizmus alakulásáról az Unió kezdetétől egészen napjainkig.

 

Nagy Laura

MTA-TK-PTI gyakornoka

BCE-TK-PTI demonstrátora

 

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért élményvezérelt aktivizmus etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam jobbik kádár-rendszer katharok kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database partikuláris pártok patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szegedi csanád szélsőséges szórólapok sztálin szürke zóna társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor