Magyar politikai rendszer

Magyar politikai rendszer

Tartalom

Előszó (Körösényi András) 11

1. fejezet. Politikai gondolkodás (Mándi Tibor) 13

A politikai gondolkodás fogalma 13 A liberalizmus fogalma és változatai 15 A liberalizmus két változata 16 A liberalizmus „győzelmétől” annak válságáig 18 A rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodás szakaszai 20 A rendszerváltás politikai gondolkodása: a liberális konszenzus pillanata 21 A baloldali liberalizmus mint a magyar politikai gondolkodás meghatározó irányzata 21 A magyar politikai gondolkodás antiliberális fordulata 24 Liberalizmuskritika és politikai filozófia: Lánczi András 25 „Politikai gondolkodás” és a „politika méltósága”: G. Fodor Gábor 27 Az Orbán-rendszer „főideológusa”: Tellér Gyula 29 A liberalizmus elutasítása Orbán Viktor beszédeiben 30 Összefoglalás: antiliberalizmus és demokrácia 32

2. fejezet. Politikai vezetők: kormányfői karrier és teljesítmény (Körösényi András, Hajdú András, Ondré Péter) 35

A politikai vezető és a vezetés fogalma 35 Kormányfők a magyar politikában 37 Karrierút 38 Párttámogatás, párton belüli erőviszonyok 41 A kormányzat működtetése 43 Állampolgári támogatás, vezetők népszerűsége 47 A politika perszonalizációja 50 Politikai vezetőtípus 52 Tranzaktív és transzformatív vezetők 53 Kormányfők összehasonlítása: szerepfelfogás és hatás 54 Összefoglalás 57

3. fejezet. A politikai elit (Kristóf Luca) 59

Elit és politikai rendszer összefüggései 60 A magyar politikai elit az 1990–2014 közötti időszakban 63 Az elit átalakulása (1989–1998) 65 Az elit konszolidációja (1998–2006) 68 Az elit válsága (2006–) 71 Hosszú távú folyamatok a politikai elitben 78 Összefoglalás 82

4. fejezet. Alkotmányozás és Alaptörvény (Körösényi András) 85

Az alkotmányozás folyamata 86 A demokratikus rendszerváltás alkotmányozása és annak következményei 86 Az alkotmány relatív konszolidációja, majd annak széttörése 90 A politikai földcsuszamlás és az Alaptörvény 91 Politikai gondolkodás, hatalmi harc, rendkívüli politika 93 Az alkotmány és az Alaptörvény legitimitása 96 A két alkotmány tartalmi összehasonlítása 98 Van-e új rezsim? 103

5. fejezet. A kormány működési és szervezeti rendje (1990–2014) (Pesti Sándor, Farkas Anikó, Franczel Richárd) 109

A közigazgatási egyeztetés mechanizmusai 112 A minisztériumi szak 112 A tárcák közötti egyeztetés 113 Az összkormányzati szempontok érvényesítése a közigazgatási egyeztetés során 114 A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (KÁT) 116 A politikai szféra szerepe a kormányzati döntéshozatalban 117 A kabinetek és egyéb döntés-előkészítő testületek 117 A kormánypárti frakciók 120 A kormánypárti képviselői önálló indítványok 121 A Politikai Államtitkári Értekezlet (PÁT) 122 A Referatúrák politikai felügyelete 123 Politikum és közigazgatás viszonya 124 A kormány csúcsintézményei 126 A kormányülés 126 A Miniszterelnöki Kabinet 128 A miniszterelnök kiemelt szerepe 129 A koalíciós kormányzás hatása a kormányzati működésre 130 Összefoglalás 132

6. fejezet. Az Országgyűlés (Gyulai Attila) 135

Az Országgyűlés választási funkciója 136 A képviseleti funkció 139 A törvényhozási funkció 142 A kormány ellenőrzése, parlamenti nyilvánosság és alternatívaállítás 147 Változások 2010 után 154 Összefoglalás 156

7. fejezet. Az Alkotmánybíróság (Pócza Kálmán) 159

Nemzetközi trendek 160 Alkotmánybíráskodás a bírói szupremácia jegyében (1990–2010) 163 A megkérdőjelezett bírói szupremácia (2010–2012) 165 Az alkotmánybírák megválasztása 165 Az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása 166 Az Alkotmánybíróság és az új Alaptörvény: ambivalens változások 167 A bírói szupremácia hanyatlása? Alkotmánymódosítások 2012–2014 között 172 Megelőző intézkedések: az Alaptörvény első és második módosítása 173 Az Alaptörvény negyedik módosítása 174 Tájkép csata után: kié az utolsó szó? 179

8. fejezet. Az államfő (Nábelek Fruzsina, Török Gábor) 183

Közjog és politika 183 Politikai küzdelmek 184 Alkotmányos jogkörök 187 Elnökválasztások 193 Szerepfelfogások 196 Összefoglalás 200

9. fejezet. Helyi és területi önkormányzatok, helyi politika (Kákai László) 203

Az önkormányzat mint modell a centralizáció és decentralizáció rendszerében 203 Az önkormányzati rendszer szintjei 205 Centralizáció vagy decentralizáció 207 Pénzügyi autonómia vs. „fiskális” centralizáció 207 Pénzügyi források és az önkormányzati feladatok viszonya 210 Intézményi szerkezet vagy az önkormányzati politikai rendszer 212 Az önkormányzat mint a helyi politika terepe és viszonya a nagypolitikához 214 Az önkormányzati választási rendszer mint modell 215 Választási részvétel és következményei 219 A választási eredmények és azok jellegzetességei 221 Összegző gondolat 224

10. fejezet. Választási rendszer (Tóth Csaba) 231

Választási rendszer 2010 előtt 232 A rendszer működése 232 A választási rendszer politikai következményei 234 A másodlagos választások politikai következményei 239 Új választási rendszer 2010 után 240 Az új választási rendszer létrejötte és működése 240 Az új választási rendszerrel kapcsolatos viták 242 Az új választási rendszer a gyakorlatban: a 2014-es választások 246 Összefoglalás 248

11. fejezet. Pártok és pártrendszer (Horváth Attila, Soós Gábor) 249

A pártok 249 A pártok szervezeti-intézményi oldala 250 A pártok gazdálkodása 258 Összegzés: Kartellpártok és/vagy kartellesedés? 267 A pártrendszer 273 A pártok viszonya az első szabad választástól 2014-ig 273 Domináns pártrendszer? 274 Törésvonalak 276 Összefoglalás 278

12. fejezet. A választók (Szabó Andrea) 279

A választói magatartás elméletek rövid áttekintése 279 A magyar választói magatartás jellegzetességei, 1990–2014 283 Első periódus: az identitás és hagyománykeresés időszaka (1990–1998, 1. forduló) 283 Második periódus: kvázi kétpárti szisztéma, a két politikai oldal status quója 286 Harmadik periódus: 2010, a választói preferenciák újrarendeződése 293 Konklúzió 303

13. fejezet. Civil társadalom, szociális partnerek, társadalmi mozgalmak (Arató Krisztina, Mikecz Dániel) 307

A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak definíciói 308 Társadalmi részvétel 310 A társadalmi szereplők és az állam 315 A jogi környezet alakulása 316 A részvétel fórumai és működésük 319 Az állami finanszírozás 322 A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak fejlődésének kulcsfontosságú pillanatai a rendszerváltás után 325 Összefoglalás 331

14. fejezet. Politikai kommunikáció (Kiss Balázs, Szabó Gabriella) 333

A politikai kommunikáció a nemzetközi szakirodalomban 334 A politikai kommunikáció a magyar szakirodalomban 335 A magyar politikai kommunikáció korszakai 1990-től 2006-ig 337 1989–1997: A politikai kommunikáció médiaközpontú korszaka 338 1997–2006: A politikai kommunikáció marketingközpontú időszaka 339 A politikai kommunikáció 2006 óta 344 A médiatájkép 345 Fragmentáció, polarizáció, integráció 345 Az állampolgárok aktivizálódása 349 Összefoglalás 353

15. fejezet. A magyar politikai gondolkodás nemzetközi horizontja (Szűcs Zoltán Gábor) 355

Intézményi keretek változása 356 Az intézményi kontextus kétféle értelme 356 A politikai gondolkodás színterei és szereplői 357 Az intézményi keretek mint a politikai gondolkodás tárgya 359 Diszkurzív keretek változása 360 Két változás a diszkurzív keretek területén 360 A három diszkurzív keret 363 Az intézményi és diszkurzív keretek kölcsönhatásai 367 Tematikus metszet 368 A szocialista rendszer lebontása 368 Az átmenet diskurzusa: Társadalmi Szerződés (1987) 368 Az integrációs diskurzus: Cölöpök (1998) 369 Az integrációs diskurzus: Modell és valóság (1993) 370 Szuverenitásdiskurzus: a „rózsadombi paktum” 371 Szuverenitásdiskurzus: a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata 372 Szuverenitásdiskurzus: az LMP Alapító Nyilatkozata 373 Tanulságok 374 Összefoglalás 375

16. fejezet. Magyarország és az Európai Unió (Arató Krisztina, Koller Boglárka) 377

Elméleti keretek: az EU természete és az európaizáció fogalma 378 Politikai intézmények európaizációja 380 Az Európai Unió a hazai intézményekben 380 Politikai szereplők európaizációja 390 Hazai politikai pártok európaizációja 390 A lakosság európaizációja 396 Összegzés: hová jutottunk 10 év alatt? 398

17. fejezet. A magyar demokrácia három szakasza és az Orbán-rezsim (Körösényi András) 401

A korszakolás 401 Az első: az átmenet korszaka (1989–1998) 402 A második: a konszolidált demokrácia korszaka (1998–2006) 404 A harmadik: válság és a rezsimváltás (2006-tól kezdődően) 406 Az új rezsim természete 409 Cezúrahúzás és alapítás 411 A rendkívüli politika permanenssé válása és a kormányzás autoriter jellege 412 A „centrális politikai erőtér” 414 Bal- és jobboldali ideológia meghaladása 415 Antipluralizmus és populizmus 416 Etatizmus és paternalizmus 417 Karizmatikus legitimáció 418 Legitimitás és rezsimkonszolidáció 420 Összefoglalás

421 Név- és tárgymutató 423

Letölthető IDE kattintva