A politika lelke
A politika lelke
szerző
Szűcs Zoltán Gábot
kiadó
MTA TK PTI – NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
A politika lelke a politikaelmélet és az eszmetörténet segítségével mutatja be a ma reneszánszát élő realizmus politikaképét. A realizmus mérsékelten anti-utópikus, amennyiben nem a tökéletes politikai berendezkedés kereséséről szól, de a fennálló viszonyokat sem tekinti a lehetséges világok legjobbikának. Emellett mérsékelten anti-moralista is. Nem hiszi, hogy az erkölcs általános törvényei segítenének eligazodni a politika bonyolult és az embert sokszor nehéz, olykor egyenesen tragikus döntések elé állító világában, de vallja, hogy a politika nem csak a hatalomról és a sikerről szól, hanem a felelős, etikailag komoly cselekvésről is.
Viharban kormányozni
.jpg)
Viharban kormányozni
szerkesztő
Körösényi András
kiadó
MTA TK PTI
Hajózás és politikai tevékenység metaforikus összekapcsolása a politikai gondolkodás legrégebbi toposzai közé tartozik. Míg Platón a politikai vezetés szükségességét, addig Oakeshott a politikában rejlő folyamatos bizonytalanságot, Tocqueville pedig a normál állapot és válsághelyzet közti különbséget szemlélteti a tengeri hajózás metaforájával. A politikai vezetőknek ugyanis időnként válsághelyzetekben kell helytállniuk. A Viharban kormányozni c. kötet ezt a problematikát ragadja meg, válság és politikai vezetés egy empirikus politikaelméletét fogalmazva meg. Míg a kortárs szakirodalom a politikai vezetők külső kihívásokra adott reakcióira fókuszál, addig jelen kötet szélesebb horizontot nyit. A válságok ugyanis ki is használhatók a vezetők részéről saját politikai céljaik érdekében, sőt, ugyanezen okból időnként maguk a vezetők azok, akik a nyugodt tengeren „vihart kavarnak”, azaz válságot generálnak. A kötet szerzői a fogalmi-elméleti keret kialakítását követően empirikus esettanulmányok segítségével mutatják be a válságkezelés, a válság diszkurzív értelmezése és a kreatív válsággenerálás példáit amerikai, japán, német, francia, olasz, portugál és magyar esetek elemzésével.
Trendek a magyar politikában 2.
Trendek a magyar politikában 2.
szerkesztők
Boda Zsolt - Szabó Andrea
kiadó
MTA TK PTI – Napvilág
Könyvünk a hazai politikával foglalkozó, mindig két választás között megjelenő sorozatunk második kötete, amelynek fókuszában a trendek, folytonosságok és változások megragadása áll. A kötet elemzi a 2014-es választások eredményét, a magyar politikai rendszer természetét a demokrácia és az autoriter tendenciák között, az önkormányzati rendszer átalakulását, a Fidesz működésének sajátosságait, a baloldal útkeresését, a Jobbik néppártosodási törekvéseit, a politikai vezetők szerepét, a politikai részvétel és a civil mozgalmak változásait, a törvényhozás minőségét, a gazdaságpolitika populista fordulatát és a korrupciós trendeket a közbeszerzésekben.
Olyan témákat választottunk, amelyek valamilyen aktualitással bírnak (pl. elemezzük a 2016-os „kvótanépszavazás” eredményeit), vagy az elmúlt években jelentős változáson mentek keresztül és e változások megragadására tudományos elemzések állnak rendelkezésre (pl. az önkormányzati rendszer átalakulása).
A kötet fejezetei nem esszék vagy aktuálpolitikai események publicisztika ízű kommentárjai, hanem új tudományos eredményeket felmutató tanulmányok. Az egyes fejezetek elméleti és szakirodalmi kontextusban elemzik a vizsgált jelenséget és új teoretikus vagy empirikus eredményeket tartalmaznak. Ugyanakkor – amennyire lehetett – törekedtünk a szokásos tudományos stílusnál közérthetőbb szövegeket megjelentetni, bízva abban, hogy a kötet a szűkebb szakmai közvéleményen túl is igényt tarthat olvasói érdeklődésre.
Magyar politikai rendszer
Bizalom és közpolitika
Bizalom és közpolitika
szerkesztő
Boda Zsolt
kiadó
MTA TK PTI – Argumentum
Miért fizetünk adót, tartjuk be a törvényeket, vagy támogatunk egy önkormányzati kezdeményezést? Mert félünk a büntetéstől és hasznot remélünk az együttműködéstől? Vagy mert bízunk az intézményekben, legitimnek tekintjük a kormányzatot és hozzá akarunk járulni közös céljaink megvalósulásához? Segíti-e a bizalom a közigazgatás működését? És ha igen: min múlik a bizalom? Mekkora a szerepe a morális elvárásoknak?
A nemzetközi szakirodalom szerint az intézményekbe vetett bizalom növeli azok eredményességét, és a bizalom jelentős mértékben az intézmények méltányos működésén alapul. Kérdés, hogy ezek az összefüggések Magyarországon is fennállnak-e. A könyv tanulmányai a fenti kérdésekre keresnek választ hazai esetek elemzésén keresztül. Szó esik a rendőrségbe vetett bizalom gyökereiről, az adófizetési hajlandóság tényezőiről, a Magdolna-negyed közösségi tervezésében való részvételről, a közigazgatás és a médiahatóság működését övező bizalomról és bizalmatlanságról.
Ígéret, felhatalmazás, teljesítés
Soós Gábor: Ígéret, felhatalmazás, teljesítés
A Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014 kutatás arra vállalkozott, hogy egységes, tudományos módszertannal számba vegye minden eddigi magyarországi választás mérvadó pártjainak összes ígéretét, illetve felmérje, ezeket az ígéreteket milyen mértékben teljesítették a mandátumot hordozó kormányok. Jelen tanulmánykötet - amely a 2013-ban ugyanebben a sorozatban megjelent Azt tették, amit mondtak? Választási ígéretek és teljesítésük, 2002-2006 című kötet folytatása - az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében zajló ígéretkutatás újabb eredményeiről számol be.
Hatalom szabályok nélkül
Kormány és törvényhozás viszonya pénzügyi válság idején
szerző
Sebők Miklós
kiadó
MTA TK PTI – Új Mandátum
A közbeszédben gyakran hallani olyan véleményeket, melyek szerint a magyar Országgyűlés hivatásos pecsétnyomóvá silányul a kormány mellett. Általánosságban ugyanakkor ez nem igaz – gyakran még az érintett minisztériumi apparátusok is utólag értesültek egy–egy jogszabálytervezetről. A jogalkotás tartalmát az esetek nagy részében a kormánypárti frakciókon belüli lobbik, nemzetközi egyezmények és országon belüli érdekcsoportok is erőteljesen befolyásolják. Valóban vannak ugyanakkor olyan időszakok, amikor a képviselők teljesen szabad felhatalmazást adnak a kormánynak, jelentős válságok és katasztrófák idején.
E kiindulópontból a kötet elsődleges célja az, hogy a fejlett országok politikájára alkalmazza az intézményi és közpolitikai változás egy lehetséges megközelítését, a válság táplálta delegálás elméletét. E szerint az olyan fontos politikai intézmények, mint a törvények és bürokratikus szervezetek változása – bizonyos feltételek fennállása esetén – elsődlegesen a politikai rendszeren kívülről érkező sokkokra vezethető vissza. Ezek az exogén hatások egy sajátos pályára terelik az intézményfejlődést: egyrészt általánosságban növelik az állam társadalmi-gazdasági súlyát más szereplőkhöz képest, másrészt az általános trenden belül növelik a nem választott tisztségviselők (a technokraták) hatalmát, ill. ezt megerősítő hatásként az alájuk rendelt bürokrácia kapacitását.
A kötetben először bemutatjuk a kutatás kérdéseit, illetve a kérdések megválaszolását szolgáló elméleti keretet és módszertani eszközöket. A harmadik fejezetben részletesen is feltárjuk a válság táplálta delegálás elméleti forrásait és következményeit, ide értve az elméleti keretből levezethető és társadalomtudományi eszközökkel vizsgálható hipotéziseket is. A negyedik fejezet az elméleti hipotézisek és az empirikus kutatás közötti távolságot tölti ki a teoretikus megfontolások operacionalizálásával. Az ötödik fejezet egy az EU egyes országaira vonatkozó alapkutatás, és ennek lehetséges kiterjesztései kapcsán vizsgálja a válság táplálta delegálás elméletének empirikus érvényesülését. A hatodik fejezet összegzi e kötet eredményeit, és értékeli ezek egyes közpolitikai illetve normatív következményeit.
Politikai élet a helyi önkormányzatokban
Politikai élet a helyi önkormányzatokban
szerző
Tamás Veronika
kiadó
MTA TK PTI
A helyi politika világa, mint egy önálló politikai rendszer, sajátos törvényszerűségekkel, működési mechanizmusokkal bír. Ezek sokszor pártpolitikai jegyeket mutatnak, szoros összefüggésben állnak a település méretéből fakadó különbségekkel, de számos dimenziójuk önálló racionalitás jelenlétére utal, ami csak ott és abban a közegben érvényesül: létezik „helyi politika”: amely „helyi”: azaz részben az országostól eltérő logika mentén szerveződik; másfelől, hogy azért „politika” is: a politika játékszabályai határozzák meg működését.
A politikai szereplők szövevényes kapcsolatrendszere, a fent vázolt helyi sajátosságok sokfélesége adják azt a sokféleséget, mely helyi politikai rendszer sajátosságait jelenti: így lehet minden település más-és más, létrehozva ezzel a helyi politika színes világát. A könyv ezt a világot mutatja be olvasóinak.
Legitimitás, bizalom, együttműködés
Legitimitás, bizalom, együttműködés. Kollektív cselekvés a politikában
szerző
Boda Zsolt
kiadó
Argumentum - MTA TK PTI
A politika a hatalomról, a hatalomért folyó vetélkedésről és konfliktusról szól. De nem csak arról. A politika a kormányzást is jelenti, közös problémáink megoldását, a társadalmi együttműködés előmozdítását. Ahhoz azonban, hogy az emberek hajlandóak legyenek együttműködni egymással közös céljaik érdekében, elfogadják a kormány döntéseit és betartsák a törvényeket, elengedhetetlen, hogy bízzanak egymásban és a politikai intézményekben. Bizalom és legitimitás nélkül tehát nincs együttműködés; együttműködés nélkül pedig nem tud jól működni a társadalom.
Hogyan értelmezhető a politikai bizalom? Mi a jelentősége a jó kormányzás szempontjából? Igaz-e, hogy a magyar politika bizalmi és legitimációs deficittel küzd? Mi ennek az oka, és hogyan lehet ezen változtani? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ e könyv, amely elméleti alaposságra törekedve végső soron a mindannyiunkat érintő problémákról szól.
Azt tették, amit mondtak? Választási ígéretek és teljesítésük
Szerkesztők
Soós Gábor és Körösényi András
Kiadó
MTA TK PTI
Van irány?
Van irány? Trendek a magyar politikában
Szerkesztette
Boda Zsolt és Körösényi András
Kiadó
MTA TK PTI
Új Mandátum
Könyvünk a hazai politikával foglalkozó sorozatunk első kötete, amelynek fókuszában a trendek, folytonosságok és változások megragadása áll. A kötet elemzi a 2010-es választások eredményeit, a pártstruktúra átalakulását, a választási rendszer reformját, az alkotmányozási folyamatot, a kormányzati struktúra és a közpolitika-csinálás átalakulását, a politikai kommunikáció új jelenségeit. Olyan témákat választottunk, amelyek valamilyen aktualitással bírnak (pl. alkotmányozás), vagy az elmúlt évben jelentős változáson mentek keresztül, és a változások megragadására tudományos elemzések vannak (pl. a politikai kommunikáció trendjei).
KÖNYV LETÖLTÉSE
Alkotmányozás Magyarországon
Alkotmányozás Magyarországon és máshol
Szerkesztette
Jakab András és Körösényi András
Kiadó
MTA TK PTI - Új Mandátum
Az elmúlt másfél év hazai közbeszédének egyik meghatározó témája az alkotmányozás volt. A témát a napi politikai aktualitásán túlmenően is érdekesnek és fontosnak gondoltuk, ezért az MTA Politikatudományi Intézetben 2010. december 20-án egy olyan tudományos konferenciát szerveztünk, amely egyrészről bizonyos fokig kiemelte az alkotmányozás kérdését az aktuális magyarországi napi politikai viták közül, másrészről mégis olyan ismereteket adhatott, amelyek közvetve segíthették a közbeszéd informálását. A kötet, amely reményeink szerint a politikatudomány és az alkotmányjog- tudomány szorosabb együttműködésének jó példáját is mutatja, a konferencia előadásainak írott változatát fogja össze.
KÖNYV LETÖLTÉSE