Kutatási terv

1. Áttekintés

A Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2010 kutatási projekt (rövid nevén „ígéretkutatás”) elsődleges célja annak megállapítása, hogy a magyarországi pártok (1) mennyiben tesznek világos, számon kérhető ígéreteket, (2) ezeket kormányra kerülve mennyire teljesítik, és (3) milyen tényezők befolyásolják a választási ígéretek egyértelműségét és végrehajtását.

2. A kutatási projekt célja

A Magyarországon úttörő jellegű kutatás eredményeként új tudományos eredményeket várunk arról, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között, és – egy későbbi szakaszban – arról is, hogy a kormányok teljesítménye hogyan hat a szavazói viselkedésre. A kutatás eredményeképpen pontosabb képet kapunk a kormánypolitika kiszámíthatóságáról, a kormányzást végző politikai vezetők autonómiájáról, azaz arról, hogy tevékenységük mennyiben követi a választói akaratot és mennyire van kitéve a szavazópolgárok ellenőrzésének.

3. Kutatási projekt szervezete és a próbakutatás

Az ígéretkutatásra az MTA Politikatudományi Intézetében 2010 őszén egy kutatócsoport jött létre.  A csoport először a 2002-es választási ígéretekkel és azok teljesítésével foglalkozott egy próbakutatás keretében.

4.1. A mandátumelmélet, mint demokráciaelméleti kiindulópont

A mandátumelmélet szerint a kormány akkor reprezentatív, ha reszponzív, ha a választók vágyait/akaratát teljesíti. A reszponzív képviselet/reprezentáció tágabb körén belül a mandátumelmélet akkor érvényesül, ha teljesül a következő három feltétel. (1) a választásokon a pártok jól azonosítható programmal (azaz policy-ígéretekkel) indulnak; (2) a választások nyertese a rá leadott szavazatok révén a választóktól felhatalmazást, mandátumot kap választási programja megvalósítására; (3) a választásokon nyertes és kormányt alakító párt e mandátumnak megfelelően kormányoz, teljesíti ígéreteit.

4.2 A kutatás a nemzetközi szakirodalom tükrében

A nemzetközi szakirodalom két megközelítést ismer a választási programok és a kormányok által folytatott politika – elsősorban a szakpolitikák – közötti kapcsolat feltárására. Az egyik konkrét ígéreteket azonosít, és ezek egyenkénti teljesülésének tesztelését végzi (pledge approach – ígéretközpontú megközelítés). A másik pedig a választási programok általános tartalmából kiindulva határozza meg az egyes témák fontosságát, majd megvizsgálja, hogy a költségvetés kiadási oldalán az azonosított témák mekkora súllyal szerepelnek (saliency approach – hangsúlyközpontú megközelítés).

5. Kiegészítő kutatások

A magkérdésekhez több, a kutatás magjához szorosabban vagy lazábban kapcsolódó kutatási modul vagy „alprojekt” illeszthető, amelyek lehetővé teszik, hogy a fő kutatási kérdéseket más szempontból és némileg más módszerrel szemügyre vegyük, kiegészítve és gazdagítva ezzel a kutatási eredményeket.

5.1. A mandátumok értelmezése a választások után

A kiegészítő kutatás keretében arra a kérdésre keressük a választ, hogy az országgyűlési választásokon győztes párt vagy pártok választások utáni kommunikációjában megjelenik-e a győzelem mandátumként való értelmezése, s ha igen, akkor milyen típusú mandátumról beszélnek, és milyen érvekkel igyekeznek ezt alátámasztani.