Hogyan zajlott a 2010 nyarán megindult magyar médiaszabályozás európai vitája? Kik voltak a főszereplők, és milyen érvkészleteket használtak? A heves politikai vita vajon szétfeszíti az Európai Unió kereteit, vagy inkább dinamizálja az európai közbeszédet? S ha létrejött a magyar médiatörvények európai nyilvánossága, mit mondhatnunk el róla? Intézményközpontú vagy a politikai kommunikációs szereplők határozzák meg? Esetleg az interakció jelöli ki a nyilvánosság határait?

Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetében készült kötet, melyből az olvasó képet kap az európai nyilvánosság politikatudományi elgondolásairól, végigkövetheti a kvalitatív tartalomelemzésre épülő tudományos módszer kialakulását, és az adatok türkében elindulhat a politikai kommunikáció határokon átívelő mintáit feltáró poszthabermasi nyilvánosság új útján.

 

Tartalomjegyzék

 

ELŐSZÓ

 

ELSŐ RÉSZ

A DELIBERÁCIÓTÓL A POLITIZÁCIÓIG. AZ EURÓPAI NYILVÁNOSSÁG SZAKIRODALMÁNAK ÁTTEKINTÉSE             

1.1          A habermasi örökség   

1.2          Az európai nyilvánosság mint deliberáció           

1.2.1      Az európai nyilvánosság „possibility–impossibility” diskurzusa 

1.2.2      A szupranacionális deliberáció: Erik Eriksen „hármas nyilvánosság”-koncepciója             

1.2.3      A szupranacionális deliberáció korrekciója         

1.3          Az európai nyilvánosság mint a nemzeti médianyilvánosságok összefonódása

1.3.1      Európaizált médianyilvánosságok: a framing-modell     

1.3.2      Európaizált médianyilvánosságok: az igénybejeletés („claims-making”) modellje           

1.3.3      Európaizált médianyilvánosságok: a kommunikációs közösség koncepciója       

1.4          Következtetések: a vita középpontba helyezése           

 

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR MÉDIATÖRVÉNYEK EURÓPAI VITÁJÁNAK ELEMZÉSE             

2.1          A kutatás konceptuális-módszertani háttere    

2.2          A magyar médiatörvények európai vitájának elemzési eredményei     

2.2.1      A vita főszereplői és fórumai    

2.2.1.1  A magyar parlamenti frakciók   

2.2.1.2  Emberi jogi, jogvédő és civilszervezetek, értelmiségiek              

2.2.1.3  Az Európai Parlament és az Európai Bizottság   

2.2.1.4  A magyar kormány        

2.2.1.5  Külföldi politikai szereplők         

2.2.1.6  Magyar újságírók           

2.2.2      A vitában elfoglalt pozíciók és kommunikációközösségek           

2.2.2.1  Az új médiaszabályozással szemben kritikus megszólalók pozíciója       

2.2.2.2  A magyar médiaszabályozás kritikusait támadó pozíciók             

2.2.2.3  A vita kommunikációközösségei             

2.3          Az elemzés összegzése               

 

ÖSSZEGZÉS       

FELHASZNÁLT IRODALOM          

RÖVIDÍTÉSEK    

INDEX