LOSS – VÁLSÁG, VÁLASZ, VÁLTOZÁS 

A helyi szociális ellátórendszerek alkalmazkodása Európa peremországaiban

Kutatási projekt

A nemzetközi síkra kitekintő összehasonlító retrospektív vizsgálat olyan országok régióit veti össze, amelyek között több közös vonás volt (korábban az Európai ütköző zónájában semleges országok voltak (Finnország, Ausztria), vagy épp a Kelet-Közép Európa volt szocialista államainak kötelékéből szakadtak ki (Csehszlovákia, Magyarország). Ma azonban több különbség található bennük, mint korábban. Mind az öt országra és régióra elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős változáson mentek át: változott környezetük, változott gazdaságuk, ötből háromban politikai rendszer is változott, s négyben jelentős gazdasági krízis miatt komoly foglalkoztatási gond lépett fel.

A vizsgált országok 90’években a társadalmi kihívásokra eltérő formában reagáltak a helyi szociális ellátó rendszereik is, ennek következtében a mában jelenlevő válságra is eltérő módon készültek fel. Vizsgálatunk főkérdése, a korábbi döntések mennyiben segítik a jelen társadalmi gondjainak feldolgozását, megoldását? Vannak-e jó megoldások, főleg olyanok, amelyek helyben keletkeztek?

A kutatást 1993-tól folyamatosan együtt működő és együtt dolgozó csapat kezdeményez (LOSS Project), amely része egy átfogó nemzetközi tudományos együttműködésnek, amelynek kialakult módszertana van. Ötvözi a helyi empíria és átfogó rendszer elméletek együttes alkalmazását. A kutatás eredményét közvetlenül hasznosítja minden egyes tag saját államán belül annak felsőoktatásában; MA ás PhD szinten egyaránt.

A várható eredményeket oktatási anyagokban, tanulmány két kötetben (magyar, angol és zárókötetet német nyelven is), valamint számos (legalább három-három a kutatók anyanyelvén; cseh, finn, magyar, német, szlovák) lektorált szakcikkben kívánjuk közzétenni és az interneten - két online konferencia keretében - elérhető formában közölni. A pályázott kutatás költségvetése a magyarországi empirikus vizsgálatra szorítkozik.  

   
A kutatási projekt részletei

A LOSS
 
A LOSS nemzetközi kutatási együttműködés, amely 1993-ban bajor, olasz, finn, angol, amerikai, magyar egyetemek hoztak létre Münchenben. A kutatók évente kétévente üléseznek felváltva a tagok valamelyikének országában, s előre kijelölt témát tárgyalnak meg (oktatásszervezés, projektek-fenntarthatósága, migráció, függőségek, stb.), a konferenciákkal elősegítve egymás empirikus vizsgálatait és egyetemi oktatói munkáját.
 
A helyi szociális ellátó rendszer (LOSS; Local Organisation of Social Services) többnyire a közösségi terekben fenntartott szociális ellátás szinonimájaként használatos fogalom, ebben a szektorban termelődnek újjá egy-egy adott területen élő társadalom emberi erőforrásai.
A LOSS a humánerőforrások termelésének és megóvásának szervezett intézményi és spontán társadalmi cselekvés elemeit,az oktatási, a képzési, a nevelési rendszerekkel kezdődően az egészségmegőrzés, az egészségügyi rendszereken át a közvetlen és közvetett szociális támogatási rendszerekig magába foglalja, ezért az egyik legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőért felel: az emberért.
A szociális ellátórendszer helyi szintjei különösen fontosak, mert az ember életútjában döntő első négy évbe, (családdal együtt) szinte kizárólag a helyi szociális ellátás intézményeivel, illetve a helyi társadalmi cselekvések hatásával találkozik. De szerencsés esetben egész gyermekkorát döntően a LOSS rendszere determinálja (attól függően milyen az intézményi penetráció) .
A LOSS egy adott téregységben élő társadalmak tudásának újratermelését, és közösségi oltalmának újra és újra felépülő rendszerét jelenti, amely nemzedékeken át, immunitást és rezisztenciát fejleszt az ott élő társadalmakban. Amennyiben a LOSS adekvátan működik, képessé teszi a helyi társadalmakat belső és külső krízisek elviselésére, átvészelésére, leküzdésére, végül a krízis pozitív oldalát megragadva a társadalom megújítására, azaz innovatív folyamatok beindítására is képes.
Feltevésünk szerint azonban a LOSS hiánya, vagy annak elégtelen működése nem védi meg a társadalmakat a válságoktól. A válságok ebben az esetben a helyi társadalmat, a közösséget szétzilálhatják, szélső esetben kivándorlását indíthatják meg (menekülés), vagy radikális társadalmi mozgalmak játékterévé tehetik (tiltakozás). Ellenben az erős LOSS a válságra hatékonyan tud válaszolni, illetve az erős LOSS eredményeként a társadalmak rezisztensebbek, gyorsabban reagálnak.
Feltevésünk szerint az integrált társadalomban, amelyben az aktív korúak mind magasabb hányada beágyazott a munkavilágába (magas foglalkoztatás), és hatékonyan működik az oktatás és nevelés intézményrendszere (magas az iskolázottsági szint, alacsony az anomia szint) képes arra, hogy válság esetén a szűkülő erőforrásokat beossza, új forrásokat feltárja, a társadalom érték és érdek rendszerét megóvja. Az erős LOSS-t birtokló társadalom fenntartja a szolidaritást, megőrzi és gyarapítja a társadalom számára nélkülözhetetlen emberi erőforrásokat, még akkor is, amikor azok pillanatnyilag nem kifizetődőek a helyi közösségben élő egyének számára. (A társadalom az egyének számára „meghitelezi” a hosszú távú befektetéseket – pl. oktatás – amelyet a társadalom az új nemzedéktől visszakap – pl. adó. Az integrált társadalom nem csupán altruista, hanem inkább racionális, de még sem tisztán ésszerűség vezérli, miután morál, bizalom, és fegyelem nélkül tartósan nem képes fennmaradni.)

A válság
 
A társadalom működésének zavara, amelyben a korábbi egyensúlyok (piacok) felbomlanak, többé nem képeznek társadalmi konszenzust, a helyi társadalmat erősítő legitim erőforrást. A válság lehet pillanatnyi pénzügyi deficit következménye; amelyet hetek, hónapok alatt új egyensúlyi állapot követhet (vagy helytelen kezelése további válságokat gerjeszthet), lehet termelési válság; amely gazdasági szerkezetváltást indukál (ennek elmaradása társadalmi hiányt szülhet), s lehet társadalmi; morális legitimitás válsága, politikai válság, amely a társadalom uralmi szerkezetében sürget beavatkozást. S végül lehet a krízis társadalmi válság.  Ez utóbbiban az egyének integrációja lehetetlenül el az oktatás-nevelés, a munka hiánya miatt. A társadalom normarendszere megroppanhat, amelynek kezelése adott esetben egy generáció alatt mehet végbe, s minden bizonnyal egy generációváltás zár le.

Munkahipotézisünk
 
Feltevésünk szerint azok az államok és benne élő társadalmak, amelyek adekvát LOSS-t tudnak fenntartani, azok a globális válságokra is hatékonyabban tudnak reagálni, társadalmi rendszereik stabilak, gazdasági rendszereiket pedig rugalmasan tudják a piaci kihívásoknak megfelelően átalakítani.
Különösképpen azon államokra mondható el a fenti megállapítás, amelyek jelentős tartalékokkal nem rendelkeznek. Azaz nem „hard-land” típusú államokról van szó, hanem úgynevezett „soft-ware fejlesztő” térségek, amelyekre nem a nyersanyag és energiahordozók jelentős exportja, hanem inkább a magas hozzáadott értéket produkáló feldolgozó ipar, illetve fejlett szolgáltatási szektor jellemző, valamint elmondható róluk, népességük Európán belül jelentősen nem haladja meg a 10 millió főt.
 
Vizsgálatunk homlokterébe azok a középállamok kerültek, amelyek az elmúlt évtizedekben legalább két válságot (vagy pénzügyi, vagy gazdasági, vagy politikai válságot, vagy társadalmi) már átéltek, sikeresen kezeltek, kezelnek.
 
Vizsgálatunkból kiesnek azon nagy európai államok, amelyek a G-8-ak csoportjához tartoznak, mivel gazdasági potenciáljuk a kis államokéhoz nem mérhető. Továbbá kiesnek azok a viszonylag kis népességű államok is, amelyek ugyan 10 millió alatti népességgel rendelkeznek, de jelentős energia exportot produkálnak (Norvégia).
Természetesen vizsgálatunk előterében azon államok állnak, amelyek területén olyan egyetemek és kutatóintézetek vannak, amelyekkel 1993 óta gyümölcsöző kutatási és oktatási kapcsolatot alakítottak ki a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karával.
 
Pályázatunkban és kutatásunkban az európai „félperifériák”, jelen projektben a „perem országok”, illetve az „EU perem-régiói” kapcsán érintjük azokat a lehetséges társadalomtörténeti eredetű különbségeket, amelyeket Szűcs Jenő írt le Európa történeti régióiként. Az általunk vizsgált országok, társadalmak, illetve régiók a szélesebb értelemben vett „köztes- Európához” tartoznak, ugyanakkor a társadalomtörténeti fejlődésük miatt mód nyílhat a „nyugati” és a „köztes-európai”, illetve más modellek kapcsán a centrumhoz közelebb álló, illetve félperifériális társadalmak közötti különbségek összehasonlítására is;

• a civil társadalom fejlődésétől a helyi és országos politika „csinálás” aktorainak,
• a közpolitikák tartalmának és intézményrendszerének az összevetésével,
• a működő LOSS-rendszerek komparatív elemzésével. 

A kutatás színtere
 
Finnország, Lappföld, Oului Egyetem
Csehország, Morva-Ostrava régió, University of Ostrava
Ausztria, FH Campus, Wien, Burgenland
Szlovákia, University of Trnava (kutatás színtere Kelet-Szlovákia régió)
Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza (Észak-Alföld régió)
Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen
 
Nem közvetlen kutatói partner/módszertani és elméleti kutatási partner:

Katholische Universität Eichstätt - Ingolstadt, Bajorország
University of Louisville Kentucky – Egyesült Államok

A kiválasztott fenti országok egy-egy tartományát, illetve régióját (NUTS-II) vizsgáljuk, így például Finnországban Lappföldet, ahol a Szovjetunió összeomlása után igen jelentős és tartós munkanélküliség alakult ki. Szlovákiában Kelet-Szlovákiát, ahol az igen jelentős vidéki rurális és nagyipari szerkezet átalakítási válság együttesen jelentkezett a 90-es évek elején, vizsgáljuk Csehországban a Morva–Ostrava régiót, melynek a hagyományos nehéz, illetve gépipari struktúraváltása a 90-es évek elején igen komoly foglalkoztatási gondokat szült. Magyarországon vizsgáljuk az Észak-Alföldi régió három megyéjét, amelyben komplett iparágak szűntek meg, illetve a mezőgazdasági export visszaesése után az élelmiszer feldolgozás és élelmiszer termelés jelentős mértékben visszaesett és ezzel együtt az ország egyik legmagasabb munkanélküliségi rátájú régiójává vált.
Ausztria ebből a szempontból kevésbé válság sújtotta állam, de a vizsgált Burgenland régió relatíve Ausztrián és az EU-n belül fejletlen tartománynak számított, különösen  20 évvel ezelőtt, a vasfüggöny lebontásáig. A kelet-közép-európai államok szocialista rendszerösszeomlása után csatlakozott az Európai Unióhoz, amelynek tapasztalatait lehet összegezni, valamint a schengeni határ keletre tolódása is több kérdést vet fel Ausztriában.
A jelenlegi hitel pénzügyi válság okozta globális recesszió - amely az említett régiók valamennyiét sújtja eltérő mértékben, s minden bizonnyal eltérő ideig -  a korábbi évtizedek eltérő válság válaszai, és LOSS rendszereinek eltérő változásai, változtatásai miatt más és más helyzetben találta. Az összehasonlító kutatás tárgya: a korábbi időszakokban bekövetkezett válságok, változások, s ezekre a LOSS rendszeren belül adott válaszok, mennyiben voltak eltérőek, s ha eltérőek voltak abban az esetben a korábbi sikeres alkalmazkodás mennyiben segít a mostani krízist kezelni. Vannak-e átvihető – tanulható – stratégiák, van-e közös sorsa a peremrégiók országainak, létezik-e adekvát optimuma a LOSS-nak, amely képes kezelni a társadalmak integrációját válságok idején, vagy véletlenszerű folyamtok határozzák meg ilyenkor a társadalmak életét?

A kutatás módszerei és kérdései
 
Vizsgáljuk valamennyi államban, illetve régióban a törvényi, valamint a történeti háttereket. Áttekintjük az állami, a regionális, a lokális igazgatási szociális igazgatási színtereket, vizsgáljuk a non-profit szektor szerepét, az egyház, civilek és magán szociális gazdaság szereplőinek helyzetét.

A LOSS összehasonlítás mellett vizsgáljuk, hogy a 90’ évek válságaira miként reagáltak az ellátó rendszerek; milyen átalakuláson estek át, mennyiben hatották át a rendszerösszeomlások az ellátórendszerek egészét, különösen a helyi szinteken. Tapasztalható-e a poszt-szocialista országokban jelentős eltérés az új rendszerek létrejöttével, kialakultak-e eltérő utak, eltérő reakciók? Az új társadalmi berendezkedés tanulása mennyiben volt sikeres, s készítette fel a feltörekvőket az új válság kezelésére. A társadalmi- gazdasági rendszert nem változtató Finnországot milyen mértékben viselte meg a közvetlen szomszédságban lezajló rendszerösszeomlás, s az ezzel járó átmeneti piacvesztés, s e stresszt miként tudták kezelni. A kelet-európai fordulat a semleges Ausztriát milyen előnyökhöz jutatta, juttatta-e előnyökhöz, esetleg új szerepre kényszeríttette-e?

Magyarországon külön figyelmet fordítunk az egészségügyi és oktatási közberuházások hatékonyságának vizsgálatára, mint például egészségügyi intézményfejlesztés és betegség előfordulás (incidencia) statisztikájának elemzésére, vagy például oktatás-képzési beruházások, munkaerő foglalkoztatás kapcsolatára.

Miután valamennyi vizsgált ország, illetve régió az EU tagja, figyelemmel kísérjük az ESZA (Európai Szociális Alap) által kibocsátott források allokációit, valamint elmaradott kistérségeknél a kohéziós források allokációját.
Vizsgálatunk alapeleme a helyi szint; helyi szintnek azt tekintjük minden államon belül külön-külön, amelyben létezik helyi autonómia, helyi autoritás, azaz az önkormányzatiság legalacsonyabb szintjét vesszük lokalitásnak (NUTS-V.). A kutatásunk középpontjában az a cselekvési mező áll, amelyben egy-egy hatékony szociális helyi ellátórendszer kifejti hatását. Adott esetben egy-egy kistérség (NUTS-IV.), vagy egy-egy település vagy település-rész is lehet vizsgálatunk helyszíne.

Vizsgálódásunk fókuszában a helyi döntések, a helyi rendeletalkotás, a helyi gyakorlatok állnak. Bizonyos szempontból „best practice” kutatás mellett olyan helyi kezdeményezéseket, olyan helyi politikákat (policy) keresünk, amelyek nem feltétlenül az EU, vagy az adott állam által támogatottak (bár arra támaszkodhat), de elsődlegesen helyi kezdeményezésekből fakadnak.
Különösen fontosak számunkra azok a helyi aktivitások, társadalmi cselekvések, amelyek az emberi tényezők fejlesztésére irányulnak, belső erőforrásokat felhasználva (nem csak kizáróan pályázati pénzek felhasználását szolgálja) fenntartható módon, hosszú távon biztosít hatékony beavatkozást a helyi társadalom szociális viszonyaira.
A rendelkezésre álló adataink segítségével (Magyarországon: TEIR, KSH, T-START, APEH, MÁK, OEP, stb.) települési szinten tudunk mély elemzéseket végezni 1992-93-ig visszamenőleg.

Az elemzések módszertani összehangolása után lehetővé válik, hogy osztrák, cseh, szlovákiai magyar és szlovák, valamint finn kollégákkal úgynevezett tükörvizsgálatokat végezzünk, amelyet két konferencián, ill. öt workshopon tudunk összehangolni.
A kutatás során a szekunder adatok elemzése mellett primer adatgyűjtésre is vállalkozunk Magyarországon az Észak-Alföldi régióban, amely megyénként három kistérségre korlátozódik, amelyet térség lehatárolási módszereinkkel (MTA RKK – MTA PTI) közös kutató csoportjával már kidolgoztunk. Valamennyi vizsgált régióban egy külön alcsoportként foglalkozunk a kisebbségi, valamint etnikai csoporttokkal is, amennyiben találunk szociális vonatkozásokat, valamint válságelmélyítő tényezőket. Miután Kelet-Szlovákiában és az Észak-Alföldön él a közép-kelet-európai 8 milliós cigány etnikum meghatározó része, a romák helyzetének vizsgálata elkerülhetetlen. A roma populáció Burgenlandban és Morvaországban sem lebecsülendő.

Minden bizonnyal a képzés és az oktatás vonatkozásában különösen a magyar határon túli kisebbségek ügyét sem tudjuk megkerülni. Lappföld a fenti szempontok alapján különösen tanulságos kutatási terület lehet, amelyet az európai kisebbségi normák minta területének is tekintenek.
A hátterek, és komparatív elemek, probléma felvetés előkészítése után (amely várhatóan két év) konferenciát rendezünk és egy összehasonlító kötetben értékeljük kutatásunk addigi eredményeit. A kutatás harmadik évében esettanulmányok módszerével helyi vizsgálatokat folytatunk, az Észak-Alföldi régióban, amelyeket kiegészítünk lappföldi, felvidéki, burgenlandi, és morvaországi tanulmány utakkal. A kutatás negyedig évében összefoglaló kötet szerkesztünk, amelyet angol és német nyelven is megjelentetünk az interneten, s nyomtatott változatban is kiadunk magyarul. A külföldi partnerektől függően megjelentetjük munkánkat a kutatás munkanyelvén angolul, illetve németül.       

A kutatás ütemezése
 
2010. 09. 01. – 2011. 08. 31.
A perem országok LOSS összehasonlítás, jogi – történeti háttér elkészítése, értékelése. Probléma felvető kutatás lezárása. (nemzetközi internetes on-line konferencia – és internetes publikáció – tanulmány kötet – könyv).

2011. 09. 01. – 2012. 08. 31.
Esettanulmányok egy régió három megyéjének három kistérségében. Tanulmányutak a vizsgált régiókban, esettanulmányok megjelentetése szaklapokban és az interneten angolul és magyarul.

2013. 09. 01. – 2014. 08. 31.
A helyi esettanulmányok legjobb gyakorlatainak kiértékelése és összevetése környezeti és helyi tényezők viszonylatába, párhuzamosságok és eltérések a külföldi gyakorlatokkal.  

2014. 09. 01. – 2015. 08. 31.
Összefoglaló tanulmánykészítése, záró on-line konferencia rendezése – záró tanulmánykötet az interneten angolul, magyarul és németül.

A kutatás várható eredménye, elméleti gyakorlati jelentősége, vizsgálatok újszerűsége
 
Az ország válságok és változások sorát élte meg. A kutatás arra keresi a választ a helyi szociális ellátás rendszere (LOSS) miként reagált.  Ezek a válaszok mennyire voltak adekvátak és hatékonyak. A vizsgálat helyszínéül az Észak-Alföld régiót választottuk nem csak azért, mert ismerjük – legalább is gyakran kutattuk – de azért is mert, az ország egyik legkritikusabb térségeit találjuk meg benne.
A hazai retrospektív vizsgálatot szeretnénk külföldi kollégáink kutatásainak eredményeivel összehasonlítani (cseh, finn, osztrák, szlovák), velük saját hazájuk és szűkebb régióik válság-változás tapasztalataival összevetni, s mind ebből az empirikus és összehasonlító elemzésből a felsőoktatás és a döntéshozók számára közérthető formában is közzétenni szakcikkeket, tanulmányköteteket, s mindezek mellett a szakmai diskurzust megörökíteni s terjeszteni a világhálón.

Munkaterv 

A kutatás első évében a helyi szociális ellátórendszerben történt változást rögzítjük (jogi, finanszírozási, fejlesztési feltételek), az állam és önkormányzati, nem kormányzati szektor közötti mozgásokat. Az egész országra vonatkozóan vizsgáljuk az ellátó intézmények penetrációját – jelenlétét a falusi és ritkán lakott térségekben. Az intézmények elérhetőségét, azok hálózati jellegét és hatékonyságát – betegség, incidencia statisztika – tudásszint felmérések eredményeinek összevetése oktatás és egészségügyi kapacitások bővülésével és szűkülésével. Vizsgáljuk a jóléti beruházások hatását statisztikai módszerekkel és vizsgáljuk az időben párhuzamosan ható tényezők sorát.

Az első szakaszban 12 hónap során főleg dokumentumok és szekunder adatok, statisztikák segítségével, amelynek az elmúlt években birtokába kerültünk és ezeket rendszerekbe szerveztük. Az államigazgatás, önkormányzati szektor, és szociális ellátási rendszerek adataiból felálló makró elemzések elemi téregysége a település, illetve a helyi települési önkormányzati szint. A kutatás fókuszában az Észak-alföldi régió található, amelyet össze kívánunk vetni határon túli partnereinkkel, de a határon túli munkánkat a projektünk nem tartalmazza. Az összevetést konferencia keretében tematikus workshop-ok keretében tervezzük, amelyből tanulmány kötet szerkesztünk elektronikus kiadásban.

A következő munkaszakasz (12 hónap) esettanulmányok sorának elkészítését öleli föl, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar kutató diákjainak bevonásával, amely korábbi statisztikai elemzések helyszíneit keresi és kutatja fel.  A vizsgálatot „alulnézetből”: interjúkkal, kérdőívekkel, helyi monográfiák feldolgozásával végezzük. A kutatás ezen szakaszban szűken fókuszál egy kistérség életére és benne kialakult viszonyokra. A munka alul és felülnézeti képét illeszkedéseik illetve ellentmondásaik mentén a kutató csapatok folyamatos egyeztetése mellett végezzük. A helyi vizsgálatok, mint egy felülírják ez első szakasz zéró hipotézisét és munkáit. Az új elemekkel bővült, vagy teljes új szintézis kutatási eredményeiből a cseh, finn, stb. kollégákkal egy-egy workshop-ot rendezünk (ötfős munkacsapat) csoportokban az internet segítségével, s valamint egy-egy alkalommal rövid „social day” keretében tanulmány utakat tartunk. A fellelt új jó példák értékelését és okok vizsgálatát helyszínen végezzük. A talált helyi programokat miután kiértékeltük és környezet és helyi különbségeket felmértük, közzé tesszük, mindenki saját területén az összefoglaló értékelést angolul is.