Az MTA TK PTI Politikai Diskurzuselméleti Kutatócsoportja 2015-ben is műhelykonferenciát rendez a politika és populáris kultúra összefüggéseiről. A műhelykonferenciára 2015. március 6-án pénteken 12.30-tól kerül sor a PTI tárgyalójában (1014 Budapest Országház utca 30. I. em.).

Sorozatunk célja az, hogy napirenden tartsa a mindennapi életünk egyik legfontosabb részét kitevő populáris kultúra politikai jelentőségének problémáját. Mindannyian órákat töltünk televízió előtt ülve, újságot vagy könyveket olvasva, internetes oldalakat böngészve, könnyűzenét hallgatva. Gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy közben a politika rajta ne hagyja a nyomát a populáris kultúrán és a populáris kultúra a politikán.  A politikatudománynak, ha releváns kíván lenni mindennapi életünk számára, nem szabad ezt a területet mindenestül ignorálnia.

Mivel összetett kérdésről van szó, előadóink nem egységes szempontokat követve, inkább a téma gazdagságát érzékeltetve beszélnek majd filmekről, társasjátékokról, televíziózásról, képregényekről stb.. Lesz előadás, amely inkább a populáris kultúra politikai használatáról, mások inkább a populáris kultúra üzeneteinek politikai tartalmáról szólnak majd. Bízunk abban, hogy a tavalyihoz hasonlóan ez az alkalom is számottevő érdeklődésre tarthat majd számot.

 

Az idei előadók:

Böcskei Balázs: Batman és a politikai cselekvés krízis idején

A Batman-filmek többek, mint akciófilmek, és az sem vitatott, hogy etikai és politikai filozófiai olvasata is lehetséges a Nolan-féle Batman-trilógiának. A trilógia Dark Knight c. része  a krízisek idején a cselekvő, a döntéseket meghozni képes politikus (a vezető) szükséges képességeit illusztrálja. Batman birtokában van a politikai cselekvés legfontosabb attribútumának, mégpedig a döntésnek, a döntéshozatal képességének és akaratának. Elfogadott, hogy a politikában a tervezés, az intézményi logikák és a normák működése számít a normális állapotnak. Egészen addig, amíg meg nem mutatkozik az emberi természet másik oldala, amely egyik esetben a káoszra, másik esetben „csak” a normálisnak tetsző, de már rég abnormális és/vagy értelmezhetetlen rendszer működésére világít rá. A káoszban, a cseppfolyós rendszerben, a bizonytalanság és az elgondolhatatlanság pillanatában számos lehetőség választható, utak és válaszok számossága jöhet szóba. Amikor a bizonytalanság hatványozódik és hálózatosodik, amikor beáll a kockázat állandósulása, akkor az elgondolhatatlanság megtervezése és kontemplatív értelmezése nem „intézményi” megoldást, hanem „belépést”, cselekvőt, azonosulást indukáló karizmát, döntést, illetve azt meghozni, majd a meghozatal tényét felmutatni képes vezetőt igényel. Batman ilyen. 

Dobos Gábor: Látszat, valóság, manipuláció a Survivorben

A Survivor című reality show klasszikus politikaelméleti problémákat modellez jól felismerhető és áttekinthető formában. A résztvevőknek mind egyéni, mind kollektív kihívásoknak is meg kell felelniük, s ehhez a siker kulcsa kettős: egyszerre kell hatékonyan manipulálniuk játékostársaikat a mindennapokban és sikerel kiállniuk a társaik megítélésének próbáját.

Gyulai Attila: Attack! – politika a háborús társasjátékokban

Az előadás néhány háborús társasjáték elemzésén keresztül mutatja be a politika szerepét és érvényesülését. A jól ismert Rizikó nevű játéktól kiindulva a Memoir ’44, az Axis & Allies, majd részletesebben is az Attack! játék elemzésére kerül sor. A játékokban több szempontból érvényesül a politika: a szabályokba kódolt feltételeken, a játékosok stratégiáján, illetve szerepfelfogásán keresztül. Az Attack! sajátossága a felsorolt többi játékhoz képest, hogy a játékszabályok között kifejezetten rögzít egyes politikai berendezkedéseket és politikaelméleti különbségeket, amelyek meghatározzák a játékosok lehetőségeit: egyes stratégiákat megnyitnak, másokat viszont lezárnak. Az Attack! esetében a politikai tartalom azonban több, mint a cselekvési lehetőségeket meghatározó egyik megszokott tényező, mert a játékmenet alapjává válik. Az előadás az Attack! politikaelméleti választásait és azoknak a játékra való hatását mutatja be.

Lóránd Zsófia: Női és emberi jogi tudatosság a populáris kultúra különböző regisztereiben

Az előadás abból indul ki, hogy a populáris kultúra nem homogén a magaskulturális kánon sztenderdjeihezvaló kisebb vagy nagyobb távolságában, és a tekintetben sem, hogy milyen emancipációs lehetőségeket ajánl fel a befogadójának. Az előadásban ezekre hozok példát, különös figyelemmel azokra az esetekre, amikor a kanonizált eszétikai mércével kevésbé jelentős alkotás az, amely a radikálisabb emancipatorikus azonosulást ajánlja fel.

Patkós Veronika: Berlusconi hatása az olasz közízlés és közgondolkodás átalakulására

Mintegy 25 éve kezdődött el egy lényeges átalakulás az olasz kultúrában, az értékek, a közgondolkodás és közbeszéd terén. Berlusconinak ebben a folyamatban kulcsszerepe volt, úgy is, mint a kereskedelmi televíziózás atyjának, úgy is, mint médiaszereplőnek és úgy is, mint döntéshozónak. Az előadás során egy-egy konkrét eseten keresztül mutatom be, hogy a korábbi, prűd és fogyasztásellenes kultúrpolitikai korszakot hogyan váltotta le a  fogyasztásvezérelt, individualista, a "szégyentelenség kultúráját" meghonosító Berlusconi-korszak.

Zágoni-Szabó Bella: Kázmér és Huba (Calvin és Hobbes!) politikai gazdaságtani és politikai filozófiai gondolatai

A népszerű Kázmér és Huba képregények eddig elsősorban politikai gazdaságtani és pszichológiai érdeklődés tárgyai voltak, holott Bill Watterson eredetileg politológiát végzett, így a napi politika és a politikai filozófiai elmélkedés visszatérő motívumai a képregénynek. Vajon Kázmér és Huba druszáik politikai értékvilágát közvetítik felénk, vagy valami egész más felfogást?