További kutatások

INTÉZMÉNYI BIZALOM
Kutatásunk az intézményi bizalommal mint a legitimitás fontos mozzanatával foglalkozik. Az első olyan projekt itthon, amely átfogó képet ad az intézményi bizalom alakulásáról, mintázatairól, gyökereiről és gyakorlati következményeiről. Az intézményi bizalom kérdése ugyanis gyakorlati probléma: a kutatások kimutatták, hogy míg az eredménytelen, rossz hatásfokú közpolitika rombolja az emberek bizalmát, a logika fordítva is igaz. Jobban működnek azok az intézmények, amelyekben az állampolgárok bíznak, ugyanis ekkor inkább hajlandóak együttműködni az adott intézménnyel. Ezért fontos feltárni az intézményi bizalom összetevőit, amely az eredményességi (output) dimenzió mellett a normatív méltányossági (fairness) dimenzióban ragadható meg. Kutatásunk részletesen vizsgálja az eredményességi és a normatív dimenzió összefüggéseit és hatásukat a bizalomra, és igyekszik szétszálazni mindkét dimenzió további mozzanatait, összetevőit is.
A kutatási programban jelenleg két projekt fut.
A FIDUCIA – New European Crimes and Trust-based Policy egy európai finanszírozású (EU FP7) projekt, amely kifejezetten a büntető-igazságszolgáltatás és az intézményi bizalom összefüggéseit vizsgálja.
Bővebben

Az Intézményi bizalom és a közpolitika eredményessége Magyarországon című, az OTKA által támogatott projekt pedig hazai kontextusban vizsgálja a problémát.
Bővebben

KÉPVISELŐI MUNKA ÉS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK
 

A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.

POLITIKAI VEZETÉS
Politikai vezetés: teória és összehasonlító kutatás
Kutatásvezető: Körösényi András
A kutatás egyrészt a korábbi, 2008-2012 között folyó elméleti kutatások folytatása, másrészt az elméleti eredmények empirikus-összehasonlító kutatások irányába való kiterjesztését célozza. A kutatás demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával, a képviseleti demokrácia felhatalmazáselméletének kidolgozásával foglalkozik. Az empirikus kutatások középpontjában a politikai vezetők tipológiája, a vezetői proaktivitás és kreativitás problémája, továbbá a politikai vezetés mint politikai képviselet tanulmányozása áll.
Bővebben »


CITÁCIÓS ADATBÁZIS
Publikációs és idézettségi aktivitás a Politikatudományi Szemle hasábjain
Kutatásvezető: Cselényi Emese
Az adatbázis a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányok szerzőinek publikációira és az általuk hivatkozott művekre, illetve ezen művek szerzőire fókuszál, lehetővé téve az érdeklődök és a szakma képviselői számára a Szemlén alapuló citációs adatok megismerését. A Szemle szerzőinek és az általuk hivatkozott szerzőknek a vizsgálata során láthatóvá válik, hogy a természettudományokban már régóta nagy hagyománnyal bíró és elfogadott gyakorlat, a tudománymetria milyen képet fest a hazai politikatudományról. A honlap lehetőséget nyújt az adatbázis mellett az azon alapuló különböző tudománymetriai statisztikák lekérdezésére is.
Bővebben »»

MI TÖRTÉNT ITT?
A hazai politika utolsó harminc éve
Kutatásvezető: Tölgyessy Péter
A kutatási program fő célja annak megállapítása, hogy a magyarországi pártok (1) mennyiben tesznek világos, számon kérhető ígéreteket, (2) ezeket kormányra kerülve mennyire teljesítik, és (3) milyen tényezők befolyásolják a választási ígéretek egyértelműségét és végrehajtását. A program további ígéretkutatási projekteket is magában foglal.
Bővebben >>


POLITIKA AZ IRODALOMBAN
Politika az irodalomban
Kutatásvezető: Balázs Zoltán
A politikai filozófia számos műfajt használ és értelmez, ezek közül kifejezetten irodalmi szövegek is vannak, kezdve az antik tragédiáktól a modern regényekig. A kutatás problémacentrikus, tehát nem a szövegek irodalomelméleti elemzése a célja, hanem egyes klasszikus politikaelméleti, filozófiai kérdésekre igyekszik bennük újszerű válaszokat találni.
Bővebben >>


HATALOMMEGOSZTÁS
A hatalommegosztás dimenziói összehasonlító elemzésben
Kutatásvezető: Balázs Zoltán
A közhatalom megosztásának közjogi megközelítése régóta használt és ismert. Kevésbé áll azonban a politikaelmélet érdeklődésének homlokterében: a kutatás során elsősorban ezt a fókuszt igyekszem megtalálni és megfogalmazni, tehát nem annyira az empirikus, s nem a jogi aspektusokra, hanem a hatalom megosztásának politikai logikájára, elméleti jelentőségére koncentrálok.
Bővebben >>


KRITIKAI TÁRSADALOMELMÉLET
Kritikai társadalomelmélet (KRE)
Kutatásvezető: Szigeti Péter
A téma kutatása, majd monografikus feldolgozása azt a célt tűzi ki, hogy a modern társadalomelméletek között kijelölje a KRE helyét, saját kutatási tárgyát, módszerét, mércéjét (értékrendjét), benne a politika állam- és jogelméletének és demokráciafelfogásának fundamentumait (a szerző három évtizedes munkássága nyomán).
Bővebben >>


MANDÁTUMINTERPRETÁCIÓ
Hogyan jön létre a győztes mandátuma? Mandátuminterpretáció a választás és a kormányalakítás között

Kutatásvezető: Körösényi András
A kutatás célja a mandátumelmélet egy módosított változatának, a mandátum értelmezésére és percepciójára koncentráló megközelítésnek a segítségével elemezni a magyar országgyűlési választásokat követő sajtókommunikációt. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a választásokat követően megjelent-e a győelem mandátumként való értelmezése, illetve milyen tényezők játszanak szerepet ennek létrejöttében.
Bővebben >>


A SZEMANTIKA SZEREPE A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK FORMÁLÓDÁSÁBAN
A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában
Kutatásvezető: Brunczel Balázs
A kutatás azt vizsgálja, hogy az eszmék, a diskurzusok vagy az intézményi környezet miképp befolyásolja a politikai folyamatok alakulását. Ez először a vonatkozó elméletek vizsgálatát, továbbgondolását jelenti – különös tekintettel az új institucionalizmus egyes irányzataira -, majd pedig ennek az elméleti keretnek a segítéségével napjaink politikai folyamatainak az elemzését, különös tekintettel a demokráciák működésére.
Bővebben >>

MCM DYNAMICS
Movement countermovement interplay between pro- and anti-immigrant movements in Spain and Italy
Kutatásvezető: Andits Petra
A kutatás Olaszország és Spanyolország bevándorlást támogató és ellenző mozgalmainak egymásra gyakorolt hatásait elemezi. A szisztematikus vizsgálat fényt vet a mozgalom-ellenmozgalom hatásainak különböző szempontjaira.
Bővebben >>


A FACEBOOK-GENERÁCIÓ
A Facebook-generáció politikai szocializációja
Kutatásvezető: Antalóczy Tímea
Kutatásunk a politikai szocializáció elmúlt két évtizedben történt változását vizsgálja a média megnövekedett hatásának tükrében. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év alatt átrendeződtek a szocializációs ágensek, felerősödött a média szerepe. Többek között olyan kérdésekre keressük a választ, hogy mi a szerepe a médiának abban, hogy a fiatalokra hol, hogyan, milyen módon és csatornákon hat a politika, illetve hogyan válnak érdeklődővé a politika iránt és hogyan döntik el, bekapcsolódnak-e a politikai és a civil életbe.
Bővebben >>


MONOGRÁFIA
Monográfia a politikai kommunikációról
Kutatásvezető: Kiss Balázs
A kutatás összefoglaló áttekintés nyújt a politikai kommunikáció mibenlétéről. Tárgya a kommunikáció és a politika, illetve a politikai kommunikáció kutatás és a politikatudomány viszonya, a politikai kommunikáció főbb jelenkori logikái: propaganda, marketing, public relations, deliberáció, tiltakozás; a politikai kommunikáció legfőbb jelenségei: politikai kampányok, kormányzati kommunikáció és online politikai társalgások.
Bővebben >>


ELECTORAL CONNECTION
The Electoral Connection under Party-Centred Electoral Rules. The Case of Hungary
Kutatásvezető: Papp Zsófia
A kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogy egy olyan demokráciában, ahol a választási szabályok elsősorban a pártképviseletet támogatják, megjelennek-e az egyéni képviseleti formák, és ha igen, milyen formában.
Bővebben >>


VÁLSÁG, VÁLASZ, VÁLTOZÁS
Változások, válságok, válaszok. Helyi szociális ellátórendszerek alkalmazkodása Európa peremországaiban
Kutatásvezető: Bódi Ferenc
A kutatás azon államokra irányul, amelyek korábbi periférikus helyzetüket leküzdve Európa centrumához közeledtek, de nem rendelkeznek jelentős nyersanyag-, ill. energiaexporttal. Fejlődésüket a humánberuházások alapozták meg, s a közelmúltbeli és korábbi válságokra is a LOSS területén hatékonyan, kreatívan tudtak reagálni. A kutatás jelenleg Finnországban, Csehországban, Ausztriában és hazánkban zajlik.
Bővebben >>


FELSZÍN ALATTI POLITIKA
Felszín alatti („subterranean”) politika és hálózatok  Európában
Kutatásvezető: Mary Kaldor, Miszlivetz Ferenc
A kutatás azt vizsgálja, hogy a civil társadalom különböző csoportjai hogyan válaszolnak a globális, európai és magyarországi válságra.
Bővebben >>


GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM
Globalizálódó kormányzás a sokrésztvevős világban: a globális Herceg, Kalmár és Polgár
Kutatásvezető: Miszlivetz Ferenc
A kutatás a globális piacok kezelhetetlensége által okozott válság jelenségeire és következményeire összpontosít.  Különös hangsúlyt fektet a nemzetállam átalakulására, a szuverenitás kérdésére, valamint az alulról érkező társadalmi kezdeményezések, a civil társadalmi hálózatok szerepére.
Bővebben >>


EURÓPA MINT NYILVÁNOSSÁG
Európa mint nyilvánosság: a viták szerepe egy posztnemzeti politikai közösségben
Kutatásvezető: Szabó Gabriella
A vizsgálat arra keresi a választ, hogy az EU intézményi-jogi és szakpolitikai keretein kívül eső ügyek miként és hogyan válnak közös, európai kérdéssé. A projekt európai viták feltérképezésével a kommunikáció konstruáló és közösségteremtő kapacitását elemzi, amellyel végső soron a nyilvánosság és az integráció kapcsolatára reflektál. A cél, hogy a magyar médiatörvény európai vitájának feldolgozásakor kialakított kutatási kereteket, módszert és operacionalizálási rendet új ügyeken is tesztelhetővé váljék. 
Bővebben >>


A POLITIKA ORIENTÁCIÓS KERETE
A politika orientációs kerete: A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában
Kutatásvezető: Brunczel Balázs
A kutatás célkitűzése annak vizsgálata, hogy a politikára vonatkozó szemantikai leírások milyen szerepet töltöttek, töltenek és tölthetnek be az alapvető politikai intézmények formálódásában.
Bővebben »


REGIONÁLIS FEJLŐDÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN
A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana a visegrádi országokban
Kutatásvezető: Medve-Bálint Gergő
A kutatás arra keres választ, hogy miért nőttek a területi egyenlőtlenségek Közép-Európában a rendszerváltás után és hogy ezt a – piacgazdasági viszonyok között rendszerint természetesnek tekintett – folyamatot a gazdasági szereplők döntésein kívül hogyan befolyásolták egyes politikai és intézményi tényezők. A vizsgálat kiterjed a transznacionális (külföldi működőtőke-beruházások, az Európai Unió regionális fejlesztési forrásainak területi eloszlása), valamint állami szintű (befektetés ösztönző politikák, regionális fejlesztési politikák) és helyi tényezők (fejlesztési koalíciók) hatásainak értékelésére.
Bővebben »


A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA
A gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban 1994-2004
Kutatásvezető: Pál Gábor
A kutatás egyfelől azt vizsgálja, hogy milyen jelentéseket vett fel, illetve milyen témakonstrukciókhoz kapcsolódott a gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban a megjelenését követő tíz év során. Másfelől arra keres választ, hogy maguk a vitafolyamatok milyen szerepet játszottak, milyen funkciókkal bírtak a hazai közéletben.
Bővebben »


COCOPS
Coordinating for Cohesion in the Public Sector of the Future
Kutatásvezető: Hajnal György
COCOPS is a public management research consortium consisting of 11 universities in 10 countries. With a budget of nearly 2,7 million € from the European Commission’s FP7, this is to become one of the largest comparative public management research projects in Europe. The project started on 1 Jan 2011 and will run for 3,5 years. It is coordinated by Erasmus University Rotterdam. The Hungarian member of the consortium is the Department of Public Policy and Management at the Corvinus University of Budapest. Research by the Hungarian team is coordinated by Gyorgy Hajnal. For more information visit www.cocops.eu.


ESF COST Action LocRef
ESF COST Action LocRef: Local Public Sector Reforms: An International Comparison
Kutatásvezető: Hajnal György
In the current comparative research concerning public sector modernization, the local level of government is blatantly absent. Databases on local public sector reforms are fragmented, incomparable, incoherent, nationally scattered and confined in their methodological approach. This Action is intended to remedy those deficits. It will generate coherent data bases for systematic comparison with a view to streamlining analytical approaches and synthesizing research outcomes using methodological triangulation (qualitative/quantitative techniques). The Action will provide a platform for establishing a new set of comparative (descriptive, explanatory, and evaluative) knowledge on local public sector reforms and for integrating the fragmented research activities in this neglected area of investigation. Starting in early 2013 the project implementation will last for four years. The Management Commmittee member coordinating the work to be undertaken in Hungary is Gyorgy Hajnal.


STRUCTURAL DYNAMICS
The structural dynamics of Hungarian central government agencies
Kutatásvezető: Hajnal György
The proposed research seeks to describe and understand how post-transition Hungary’s central government agencies were, and are, created and (re-)structured. The research builds on the results of an earlier, larger international research project funded by the ESF COST Action. It is integrated into both on-going and emerging research cooperation among prominent European and non-European scholars (e.g. the COBRA network) and into the emerging public policy research framework of the host institution HAS CS. The reasearch project is coordinated by Gyorgy Hajnal and supported by OTKA (project #106333).


PÁRTFEJLŐDÉS
A magyar pártok fejlődése történeti perspektívában
Kutatásvezető: Csizmadia Ervin
A kutatás azt vizsgálja, hogy a kormánypártiság és az ellenzékiség mintázatai hogyan alakultak ki az 1867 utáni politikában, és hogyan ismétlődnek (ha ismétlődnek) az 1990 utáni új demokrácia viszonyai között.
Bővebben >>

 

TILTAKOZÁSKUTATÁS 2015

A kutatás rövid leírása:

A kutatás a 2014 őszén kezdődő tiltakozó mozgósítási hullám okainak, hátterének, dinamikájának társadalomtudományi megértését célozza. A kutatás során Magyarországon először alkalmazunk survey módszert tiltakozások esetében, így a kutatás nem csak ténybeli eredményekkel, de módszertani újdonságokkal is szolgál.

Kutatásvezető: Szabó Andrea

Részt vevő kutatók: Böcskei Balázs, Kovács Tamás, Mikecz Dániel, Oross Dániel