Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Konferenciafelhívás migrációs válság témában

Konferenciafelhívás migrációs válság témában

A Belga Politikatudományi Társaság három évente megrendezett kongresszusán, 2017. április 3-4-én Oross Dániel (MTA TK PTI) egy szekciót vezet Bernard Fournier kollégájával az állampolgárság és az állam szerepének változásáról a migrációs válság után.

Szemeszter-díj idei győztese: Szedlák Bálint

Szemeszter-díj idei győztese: Szedlák Bálint

Örömmel jelentjük be, hogy az efélévi Szemeszter-díjat Szedlák Bálint, a Budapesti Corvinus Egyetem MA-hallgatója nyerte A politika perszonalizációja Magyarországon c. tanulmányával. Gratulálunk a győztesnek!

Bíró-Nagy András cikke a World Political Science-ben

Bíró-Nagy András cikke a World Political Science-ben

Megjelent kollégánk, Bíró-Nagy András tanulmánya a World Political Science-ben:

Central European MEPs and Their Roles: Behavioral Strategies in the European Parliament. World Political Science. Volume 12, Issue 1, Pages 147–174, ISSN (Online) 2363-4782, ISSN (Print) 2363-4774, DOI: 10.1515/wps-2016-0004, April 2016

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?