Közlemény

Valótlanságokat állító, a közvélemény megtévesztésére alkalmas, továbbá kollégáink és intézetünk jó hírét is sértő – névtelenül megjelentetett – cikket közölt a Figyelő c. sajtótermék 2018. június 19-én az MTA TK PTI-ben folyó munkáról, személy szerint is megnevezve hét kutató kollégánkat.

A cikk állítása szerint a PTI „több munkatársa sem volt túl aktív tudományos cikkek terén az utóbbi években”. A Figyelő mindenfajta kontextus nélkül közölt ilyen állításokat anélkül, hogy tájékozódott volna a kérdésben. A cikk által pellengérre állított hét kutató nagyobb része pályakezdő, többeknek más munkafeladatai vannak, mint a publikálás. Mások 2017 őszén kezdték a kutatómunkát az Intézetben, de van olyan az érintettek között, aki fizetés nélküli szabadságon töltött hosszabb időt, illetve aki kisgyermekét gondozta. Ők aligha publikálhatnak úgy, mint kollégáik. De a Figyelő által kipécézett kutatók között van a PTI nemzetközi publikációkban talán legsikeresebb munkatársa is, ami az MTMT nyilvános adatbázisából is kiderül.

Örülünk, ha a sajtó ír a PTI-ben folyó kutatási eredményekről, a kutatók publikációiról, akár egy-egy kutatóról is. De talán akkor érdemes felkeresni az adott intézményt, megismerkedni a kutatómunka természetével, az eredményekkel és a gyengeségekkel. És természetesen fontos a teljesítmény, a teljesítményértékelés is, ami az „anyaintézményben”, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában - és így a PTI-ben is - a legszigorúbbak egyike (néhány éve éppen ez keltett megütközést a sajtóban). Ezzel is összefügg az, hogy a PTI teljesítménye a kutatásban és a publikációkban is kiemelkedő: az intézet kutatói 2017-ben összesen 143 publikációt jelentettek meg, amelyből 38 idegen nyelvű volt, valamint mintegy 40 hazai és 70 nemzetközi konferencia előadást tartottak. A nagyobb kutatási projektekről és a publikációkról az érdeklődők a PTI honlapjáról is tájékozódhatnak.

Budapest, 2018. 06. 20.

MTA TK Politikatudományi Intézet Igazgatótanácsa

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Napirendek és kormányzás Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.

Karizma és kultúra

Darabos Ádám
gyakornok 
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály

 

Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.

Politikai kommunikáció képekben: társadalomszemiotika és vizualitás

 

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Manapság a szöveges tartalmak mellett egyre jobban figyelünk a politika látványára is: a plakátok, reklámok és felugró ablakok az életünk elkerülhetetlen részévé váltak.  A vizualitás a beszédekhez és írott anyagokhoz hasonlatosan jelentésekben gazdag. A politikai kommunikáció vizsgálatát tehát ki kell terjesztenünk a videókra, fényképekre, plakátokra.

Piszkos kezek a politikában?

Szűcs Zoltán Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Rossznak kell-e lennünk a politikai sikerért? Szentesíti-e a cél az eszközöket a politikában? A közhiedelemmel ellentétben a politikai realistákat nem csak a „piszkos kezek dilemmája” érdekli, amikor erkölcs és politika viszonyával foglalkoznak. S ha mi magunk is szeretnénk jobban megérteni azokat az erkölcsi kihívásokat, amelyekkel a politikában elkerülhetetlenül szembesülünk, érdemes odafigyelni arra, amit a realisták valójában mondanak.

Legfrissebb hírek

Pályázat felhívás!

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet fiatal kutatói közalkalmazotti munkakör betöltésére az MTA TK Politikatudományi Intézetben.

Kutatási téma: civil társadalom és a demokratikus intézmények minősége

További információk: ITT