Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
Meghívó Balázs Zoltán: „A közérdek az alkotmányozásban (2012-2014)” című tanulmányának a vitájára
Megjelent Sebők Miklós Hatalom szabályok nélkül című könyve!
Az MTA TK Politikatudományi Intézet Háború és politika című műhelykonferenciát rendez!
A Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete tisztelettel meghívja Önt a Reframing Europe’s Future. Challenges and Failures of the European Construction című kötet ünnepélyes bemutatójára
Videós munkatársat keres a TK!
Fiatal Kutatók Félidőben címmel rendez konferenciát az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottsága
Megjelent Körösényi András dél-koreai könyve!
A „Kreatív városok és fenntartható vidék. Közösségi tervezés és integratív fejlesztési stratégia” (KRAFT) munkaanyag bemutatója
Megjelent a Politikatudományi Szemle 2014./3. száma!
Legfrissebb blogbejegyzések
Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?