A Magyar Politikatudományi Társaság XXIV. Vándorgyűlése

KONFERENCIA PROGRAM

 

 

 

 

 

 

2018. június 8-9.

"A demokrácia tesztje?  Választás – Részvétel – Képviselet"

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Karizma és kultúra

Darabos Ádám
gyakornok 
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály

 

Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.

Politikai kommunikáció képekben: társadalomszemiotika és vizualitás

 

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Manapság a szöveges tartalmak mellett egyre jobban figyelünk a politika látványára is: a plakátok, reklámok és felugró ablakok az életünk elkerülhetetlen részévé váltak.  A vizualitás a beszédekhez és írott anyagokhoz hasonlatosan jelentésekben gazdag. A politikai kommunikáció vizsgálatát tehát ki kell terjesztenünk a videókra, fényképekre, plakátokra.

Piszkos kezek a politikában?

Szűcs Zoltán Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Rossznak kell-e lennünk a politikai sikerért? Szentesíti-e a cél az eszközöket a politikában? A közhiedelemmel ellentétben a politikai realistákat nem csak a „piszkos kezek dilemmája” érdekli, amikor erkölcs és politika viszonyával foglalkoznak. S ha mi magunk is szeretnénk jobban megérteni azokat az erkölcsi kihívásokat, amelyekkel a politikában elkerülhetetlenül szembesülünk, érdemes odafigyelni arra, amit a realisták valójában mondanak.

Széthúzás vagy lojalitás? Pártkohézió az Európai Parlamentben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A közép-európai országok már csaknem 15 éve az Európai Unió tagjai, az Európai Parlamentbe delegált képviselőik tevékenységéről mégis igen korlátozott a közvélemény tájékozottsága, és a témáról rendelkezésre álló akadémiai tudás is. Ebből következően nem meglepő, hogy széles körben elterjedt az a mítosz, miszerint a keleti bővítés után az új tagállamok több nacionalizmust és széthúzást vittek be az európai politikába, gyengítve az EU kohézióját. Az alábbiakban a régiónkból egyszerre csatlakozott öt ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) példáján, az első két teljes ciklus (2004-2014) szavazási jegyzőkönyvei alapján cáfolom ezt a legendát.

Legfrissebb hírek

A Magyar Politikatudományi Társaság pályázata

A Magyar Politikatudományi Társaság pályázata

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Magyar Politikatudományi Társaság történetének feldolgozására

A Magyar Politikatudományi Társaság (MPTT) 1982-ben alakult, 2017-ben lesz 35 éves. Ebből az alkalomból, a Közgyűlés döntése alapján, az MPTT Elnöksége pályázatot hirdet  társadalomtudományi, illetve történettudományi doktori tanulmányokat folytató, vagy már Ph.D. fokozattal rendelkező fiatal kutatók számára az MPTT történetének feldolgozására.

Nemzetközi konferencia a politikai realizmusról

 

Az MTA TK PTI (realizmus kutatócsoportja), az MTA BTK Filozófiai Intézete és a Corvinus Egyetem közös szervezésében november 18-19-én kerül megrendezésre a Political Realism and Practical Morality című nemzetközi konferencia, amelynek célja, hogy az utóbbi években a politikai realizmus iránti megnövekedett érdeklődésre tekintettel áttekintse a különböző tudományterületek közötti együttműködés lehetőségeit a realizmus által felvetett új elméleti kérdések vizsgálata terén. 

 

A konferencia plenáris előadásait John Dunn (Cambridge) és Duncan Kelly (Cambridge) fogják tartani. Az előadók számos nyugati (európai és tengerentúli) és régiós kutatóhelyről érkeznek majd és összesen hét szekcióban tartanak és vitatnak meg előadásokat. 

A Társadalomtudományi Kutatóközpont programjai az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében

Hol van Magyarország az európai társadalmak térképén? A European Social Survey (ESS) legfrissebb kutatási eredményei 2016. november 17. 13.00-18.00 óra Részletek és program 

 

Big Data – emberek az adatok mögött Előadások a Kutatóhelyek tárt kapukkal program keretében 2016. november 22. 10.00-13.00 óra Részletek és program 

 

Politikai és társadalmi részvétel mintázatai magyarországi és határon túli magyar fiatalok körében 2016. november 24. 13.00-16.00 óra Részletek és program

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!