A szemantika szerepe

A kutatás rövid neve

A SZEMANTIKA SZEREPE

A kutatás teljes neve

A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában

A kutatás rövid leírása

A kutatás azt vizsgálja, hogy az eszmék, a diskurzusok vagy az intézményi környezet miképp befolyásolja a politikai folyamatok alakulását. Ez először a vonatkozó elméletek vizsgálatát, továbbgondolását jelenti – különös tekintettel az új institucionalizmus egyes irányzataira -, majd pedig ennek az elméleti keretnek a segítéségével napjaink politikai folyamatainak az elemzését, különös tekintettel a demokráciák működésére.

A kutatás időtartama

2010.10.01 – 2013.09.30.

A kutatás jellege

Egyéni, jóváhagyott nemzetközi

Minőségbiztosítás

Elkészült tanulmányok nyilvános vitája, időközi beszámoló a kutatás állásáról (PTI, OTKA felé)

Projektvezető

Brunczel Balázs

Részt vevő kutatók

Brunczel Balázs

Kapcsolat

brunczel.balazs@tk.mta.hu

Külső támogató

OTKA

Leírás

A kutatás középpontjában az a tézis áll, miszerint a politikai folyamatok magyarázatához vagy leírásához az individuális döntések és cselekedetek mellett további koordináló, strukturáló tényezők szükségesek. Ilyen tényezők lehetnek egyrészt az intézmények, s ennek megfelelően a nemzetközi szakirodalomban az új institucionalista irányzatok térhódítása figyelhető meg. Emellett mind az új institucionalista irányzatokon belül, mind pedig egyéb megközelítések esetében egyre inkább hangsúlyossá válik az eszmék vagy a diskurzus szerepe, melyeket önálló magyarázó tényezőként kezelnek.
Az intézmények és az eszmék konstitutív szerepe leginkább a nagyobb horderejű átalakulások esetében szembetűnő, s a szakirodalomban is rendszerint ezeket, például a gazdaságpolitikai fordulatokat elemzik. A fentiek értelmében mind a felmerülő lehetséges alternatívák körét, mind a siker és a kudarc kritériumait befolyásolják a domináns eszmék és diskurzusok vagy az intézményi környezet.
Mindezek azonban nem csupán a leíró vagy magyarázó törekvések esetében bírnak jelentőséggel, hanem a normatív következményeik fontosak. Így például a fentiek értelmében a demokratikus döntéshozatal kimenetele is függ a domináns eszméktől, a diskurzus alakulásától vagy az intézményi környezettől.
Jelen kutatás célja először azoknak az elméleteknek, megközelítéseknek a számbavétele, melyek fontosak lehetnek az eszméknek vagy az intézményeknek a demokratikus döntéshozatali folyamatra gyakorolt hatását illetően. Ez után annak vizsgálata következik, hogy miképp lehet integrálni ezeket a hatásokat a demokrácia leíró modelljeibe, illetve a demokrácia minősítésére szolgáló normatív kritériumokba. Végül pedig azt veszem szemügyre, hogy demokráciák jelenlegi működésével szemben megfogalmazott kritikák mennyiben magyarázhatók e normatív kritériumok nem teljesülésével.