Az európai uniós tagság hatása a magyar közpolitikára

E kutatás célja az európai uniós tagság magyar közpolitikára gyakorolt hatásának vizsgálata. Annak ellenére, hogy az európaizáció témaköre alaposan kutatott területnek számít, a Magyarországról szóló kutatások szinte teljesen hiányoznak a nemzetközi irodalomból. Ezen alapkutatás az első empirikus kutatás, amely a magyar közpolitika európaizációját vizsgálja. Az uniós tagság hazai közpolitikára gyakorolt hatását három aspektusból (törvényalkotás a magyar Országgyűlésben, országspecifikus ajánlások megvalósítása, kötelezettségszegési eljárások) feldolgozó új adatbázisok által stabil alapokon vonhatjuk meg annak mérlegét, hogy miként illeszkedett be Magyarország az európai közpolitikai folyamatokba 2004 óta. A kutatás célkitűzései a következők:

a) Feltárni az uniós csatlakozás utáni magyar kormányok teljesítményét az uniós jogszabályoknak és ajánlásoknak történő megfelelés terén.

b) Feltárni, mely területeken a legerősebb az uniós közpolitikai hatás Magyarországon.

c) Megvizsgálni a hasonlóságokat és a különbségeket az uniós csatlakozás utáni magyar kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén, és hogy mindez miként viszonyul a visegrádi országokkal szemben indított eljárásokhoz.

d) Kimutatni, hogy milyen mértékben hajtotta végre a magyar kormány az Európai Bizottság országspecifikus közpolitikai ajánlásait, és mindez hogyan viszonyul a visegrádi országok végrehajtási teljesítményéhez.

A kutatás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával valósul meg.

Kutatásvezető: Bíró-Nagy András

Letölthető adatbázisok:

A magyar Országgyűlés törvényeinek európaizációja (2004-2018)

Országspecifikus ajánlások (2011-2018)

Kötelezettségszegési eljárások (2004-2018)