„A magyar politikai elit kellő változatossággal képviselte a magyar állampolgárok érzelmeit a 2020-as COVID-járvány idején” – olvasható az Érzelmek és járványpolitizálás. Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a Covid-19 pandémia idején című tanulmánykötetben. Különösen igaz ez a megállapítás, ha a vezető politikusok közösségi média jelenlétére összpontosítunk. Facebook-oldalaikon negatív és pozitív érzelmek változó arányban jelentek meg, valamint a jövőre vonatkozóan többféle érzelmet ajánlottak követőiknek.
Hogyan őrizte vezér imázsát Orbán Viktor a pandémia alatt? Mi jellemezte az ellenzéki politikusok online kommunikációját? Vannak közös pontok a két oldal érzelemszabályozási ajánlatai között? A bejegyzés többek között ezekre a kérdésekre kíván választ adni.
A tanulmánykötet fontos kiindulópontja, hogy az érzelem közösségi és egyéni interakciókból összeálló konstrukció, amit a politikai szereplők érzelemszabályozási ajánlatokkal igyekeznek befolyásolni. S ezt érzelemmenedzseri pozíciójukban teszik. A szerzők érzelemszabályozási ajánlatnak tekintik az érzelemmenedzserek nyilvános érzelemkifejezéseit és olyan megszólalásaikat, amelyben felhívják a szavazókat bizonyos érzelmek táplálására.
Az érzelemszabályozási ajánlat nem csak közvetlen érzelemkifejezéssel mehet végbe, a közvetett megfogalmazás egyik példája (2. fejezet, 28. oldal):
„A csata döntő fázisába léptünk.”
Az érzelemmenedzser ebben az esetben Orbán Viktor volt, aki háborús hasonlattal mutatta az aggodalom jogosságát, de egyúttal tettvágyat is sugallt. Ehhez hasonló érzelemszabályozási ajánlatokat közöltek Facebook-oldalaikon a vezető politikusok szöveges és vizuális kommunikációjukban egyaránt. A 2020-as Covid-19 járvány legsűrűbben megjelenő érzelmei a közösségi médiában az aggodalom, a felháborodás és a büszkeség voltak.
Orbán Viktor a vírushelyzet alatt is megtartotta az elmúlt évtizedre jellemző vezér szerepét. Sőt, mivel az Operatív Törzs döntései és a kormányrendeletek több alkalommal az ő oldalán kerültek először nyilvánosságra, fokozódott e jelenség. A miniszterelnök közösségi média jelenléte állandóvá vált, és amikor nem az új szabályozásokról informálta követőit, akkor érzelemszabályozási ajánlatokat tett. Az aggodalom és a büszkeség volt a két legtöbbet használt érzelem az online kommunikációjában.
Ahogy azt a fenti példa is szemlélteti, az aggodalom kifejezéseként általában háborús motívumokat használt. E tekintetben a koronavírus volt az ellenség, amely ellen küzdeni kell, és amellyel a kormányfő veszi fel a harcot. De nem csak nyelvi, vizuális szinten is jelen voltak a háború képei: találkozás az Operatív Törzzsel, fegyveres erőkkel.
A másik fontos érzelemszabályozási ajánlat a büszkeség, a nemzethez kötődő megnyilatkozások voltak. A nemzeti érzelmek legtöbbször a nemzeti színek, a magyar zászló vizuális megjelenítésében nyilvánultak meg. Orbán Viktor bejegyzéseihez használt emotikonok nemzeti lobogót ábrázoltak, valamint megosztott fényképein is felfedezhetők a nemzeti szimbólumok. A miniszterelnök online kommunikációjáról tehát elmondható, hogy markánsan jelen volt benne a tettvágy, a koronavírus elleni küzdelem és a nemzeti érzelmek. Az aggodalom és büszkeség kettősségével pedig nem csak a kemény munkát szimbolizálta, hanem a pozitív jövőbetekintést is felajánlotta.
A politikusi munka megjelenítése nem csak Orbán Viktornak, az ellenzéki politikusok kommunikációjában is fontos volt. Viszont míg a miniszterelnök a legtöbb esetben domináns vezetőként tűnt fel a munkavégzést ábrázoló képein, addig az összefogás politikusainál ez a fajta hierarchia nem figyelhető meg.
Ellenzéki oldalon érzelemmenedzserként Karácsony Gergely, Jakab Péter, Fekete-Győr András, Gyurcsány Ferenc és Kunhalmi Ágnes nyilvánult meg a legtöbb alkalommal. Nem minden járvánnyal foglalkozó bejegyzésükben tettek érzelmi ajánlatot, de ahol igen, ott jórészt aggodalommal, felháborodással és haraggal találkozhattak a szavazók. Az ellenzéki érzelemmenedzserekre jellemző negatív érzelemszabályozási ajánlatok nem közvetlenül a vírushelyzetre irányultak, hanem a kormány döntéseinek kritikájaként jelentek meg. Gyurcsány Ferencnél a borúlátó jövőbetekintés és a félelem dominálja a járványügyi intézkedésekről szóló bejegyzéseket. Jakab Péter és Fekete-Győr András Facebook-oldaláról a felháborodás és a harag kettőssége olvasható ki, amely érzelmek szintén a Fidesszel és Orbán Viktorral kapcsolatosak. A Momentum miniszterelnök-jelöltje azonban ezek mellett több olyan tartalmat is megosztott, amiben a céltudatosság és az öröm volt a központi érzelem. Pozitív érzelemszabályozási ajánlatok jellemezték továbbá Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely bejegyzéseinek többségét. Kunhalmiból sugárzott a jókedv: széles mosolya a személyes jellegű és politikusi munkavégzést ábrázoló fotóin is visszatérő elem. A budapesti főpolgármester bejegyzéseire szintén az öröm és az örömteli jövőbetekintés volt jellemző.
Karácsony és Orbán büszkeséget ábrázoló kommunikációjában érdekes ellentét, hogy míg a miniszterelnöknél a nemzeti érzelmek voltak hangsúlyosak, addig a főpolgármester posztjaira a lokálpatriotizmus és az EU-pártiság volt jellemző. De voltak közös pontok is a két oldalt illetően: a politikusi cselekvés, a jövőről való gondolkodás és a járvánnyal kapcsolatos aggodalom megjelenítése.
Összességében elmondható, hogy a Covid-19 pandémia előtti szerepek nem változtak. Orbán Viktor továbbra is vezérként tűnt fel, az ellenzék pedig a kormány elleni harcot hangsúlyozta ki, mivel szerintük a járványt is csak a kormány legyőzése után lehet visszaszorítani.
Az alábbi linken elérhető a kötet bemutatóján zajlott beszélgetésről készült felvétel:
https://drive.google.com/file/d/1DCfxAo9AYu9r89B7MEojQg-JXrxzmDSu/view?usp=sharing
A blogbejegyzés az Érzelmek és járványpolitizálás. Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a Covid-19 pandémia idején című tanulmánykötet alapján készült. A bejegyzést Szilágyi Sára készítette. Sára az EXPRIMER projekt kutatási asszisztense, a BME mesterszakos hallgatója.