Egyéni kutatások

Tüntetők körében végzett kérdőíves lekérdezés

Kutatási projektünk célja a politikai tüntetéseken részt vevők körében végzett kérdőíves lekérdezés módszerének fejlesztése, standardizálása. A projekt a 2014 és 2016 között Dr. Szabó Andrea vezetésével az MTA TK-ban végzett tüntetéskutatás projektekre támaszkodik. A módszer standardizálásának részeként a projekt partnerek tüntetések kérdőíves lekérdezést fogják végezni a kutatásban részt vevő országokban, így Lengyelországban, Magyarországon és Németországban.

kutatásvezető: Mikecz Dániel

 

A PÁRTOS POLARIZÁCIÓ OKAI ÉS HATÁSAI AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁKBAN

A politikai polarizáció jelenségére az utóbbi három évben nemzetközi szinten is nagyobb figyelem vetült, mint valaha bár a kutatások túlnyomórészt továbbra is az amerikai választóközönség polarizáltságával foglalkoznak. Mivel Magyarország az utóbbi években Európa egyik legpolarizáltabb országává vált, a témai hazai kutatása különösen aktuális. Az eredmények azt valószínűsítik, hogy az erős politikai polarizáció gyengébb minőségű demokratikus működést és gyengébb gazdasági teljesítményt eredményez növeli a választások előtti kormányzati kiköltekezést, növelheti a költségvetési hiányt, és nagymértékben növeli az erőszakos hatalomváltás, polgárháború kockázatát. Arról viszont igen keveset tudunk, hogy a polarizációt milyen tényezők erősítik, az oksági mechanizmusokról pedig még kevesebbet.

A kutatás így nemzetközi színtéren is jelentős, új eredményekkel szolgálhat a polarizáció empirikus kutatása terén a korábbi eredményeknek az európai kontextuson való vizsgálatával és az európai polarizációs dinamikák felvázolásával. A kutatás kiemelt célja a politikai polarizációt létrehozó körülmények azonosítása, az oksági mechanizmusok leírása. Azaz, annak módszeres vizsgálata, hogy hogyan, milyen csatornákon keresztül jön létre az erős politikai megosztottság, és hova vezet.

Kutatásvezető: Patkós Veronika

 

ELECTORAL CONNECTION

The Electoral Connection under Party-Centred Electoral Rules. The Case of Hungary

A kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogy egy olyan demokráciában, ahol a választási szabályok elsősorban a pártképviseletet támogatják, megjelennek-e az egyéni képviseleti formák, és ha igen, milyen formában.

Kutatásvezető: Papp Zsófia

 

INTÉZMÉNYI BIZALOM

Kutatásunk az intézményi bizalommal mint a legitimitás fontos mozzanatával foglalkozik. Az első olyan projekt itthon, amely átfogó képet ad az intézményi bizalom alakulásáról, mintázatairól, gyökereiről és gyakorlati következményeiről. Az intézményi bizalom kérdése ugyanis gyakorlati probléma: a kutatások kimutatták, hogy míg az eredménytelen, rossz hatásfokú közpolitika rombolja az emberek bizalmát, a logika fordítva is igaz. Jobban működnek azok az intézmények, amelyekben az állampolgárok bíznak, ugyanis ekkor inkább hajlandóak együttműködni az adott intézménnyel. Ezért fontos feltárni az intézményi bizalom összetevőit, amely az eredményességi (output) dimenzió mellett a normatív méltányossági (fairness) dimenzióban ragadható meg. Kutatásunk részletesen vizsgálja az eredményességi és a normatív dimenzió összefüggéseit és hatásukat a bizalomra, és igyekszik szétszálazni mindkét dimenzió további mozzanatait, összetevőit is.

A kutatási programban jelenleg két projekt fut.

A FIDUCIA – New European Crimes and Trust-based Policy egy európai finanszírozású (EU FP7) projekt, amely kifejezetten a büntető-igazságszolgáltatás és az intézményi bizalom összefüggéseit vizsgálja.

Az Intézményi bizalom és a közpolitika eredményessége Magyarországon című, az OTKA által támogatott projekt pedig hazai kontextusban vizsgálja a problémát.

 

MI TÖRTÉNT ITT?

A hazai politika utolsó harminc éve

A kutatási program fő célja annak megállapítása, hogy a sokáig úttörő reformországnak tartott Magyarország miként jutott mai helyzetébe. Milyen gazdasági és közérzületi alapokra épült fel a jelenlegi túlzottan polarizált közélet. Mindennek milyen következményei vannak a magyar politika működésében továbbá intézményes, alkotmányos szerkezetében.

Kutatásvezető: Tölgyessy Péter

 

POLITIKA AZ IRODALOMBAN

A politikai filozófia számos műfajt használ és értelmez, ezek közül kifejezetten irodalmi szövegek is vannak, kezdve az antik tragédiáktól a modern regényekig. A kutatás problémacentrikus, tehát nem a szövegek irodalomelméleti elemzése a célja, hanem egyes klasszikus politikaelméleti, filozófiai kérdésekre igyekszik bennük újszerű válaszokat találni.

Kutatásvezető: Balázs Zoltán

 

VÁLSÁG, VÁLASZ, VÁLTOZÁS

Változások, válságok, válaszok. Helyi szociális ellátórendszerek alkalmazkodása Európa peremországaiban

A kutatás azon államokra irányul, amelyek korábbi periférikus helyzetüket leküzdve Európa centrumához közeledtek, de nem rendelkeznek jelentős nyersanyag-, ill. energiaexporttal. Fejlődésüket a humánberuházások alapozták meg, s a közelmúltbeli és korábbi válságokra is a LOSS területén hatékonyan, kreatívan tudtak reagálni. A kutatás jelenleg Finnországban, Csehországban, Ausztriában és hazánkban zajlik.

Kutatásvezető: Bódi Ferenc

 

POLITKAI KOMMUNIKÁCIÓ A FACEBOOKON

A kutatás a közösségi médiában zajló politikai kommunikációt vizsgálja, különös tekintettel az állampolgári kommunikációra. Az állampolgári kommunikáció a közösségi médiának köszönhetően felértékelődött a politikai kommunikációs folyamatban, ezért érdemes vizsgálni, hogy ez milyen következményekkel is jár a politikai kommunikáció tartalmára nézve. A kutatás képviselőjelöltek Facebook-oldalain vizsgálja az állampolgári reaktivitást, arra kíváncsi, hogy milyen tartalmak képesek leginkább reakciókat kiváltani a követőkből, illetve virálissá válni.

Kutatásvezető: Bene Márton

 

REGIONÁLIS FEJLŐDÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN

A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana a visegrádi országokban

A kutatás arra keres választ, hogy miért nőttek a területi egyenlőtlenségek Közép-Európában a rendszerváltás után és hogy ezt a – piacgazdasági viszonyok között rendszerint természetesnek tekintett – folyamatot a gazdasági szereplők döntésein kívül hogyan befolyásolták egyes politikai és intézményi tényezők. A vizsgálat kiterjed a transznacionális (külföldi működőtőke-beruházások, az Európai Unió regionális fejlesztési forrásainak területi eloszlása), valamint állami szintű (befektetés ösztönző politikák, regionális fejlesztési politikák) és helyi tényezők (fejlesztési koalíciók) hatásainak értékelésére.

Kutatásvezető: Medve-Bálint Gergő

 

STRUCTURAL DYNAMICS

The structural dynamics of Hungarian central government agencies

The proposed research seeks to describe and understand how post-transition Hungary’s central government agencies were, and are, created and (re-)structured. The research builds on the results of an earlier, larger international research project funded by the ESF COST Action. It is integrated into both on-going and emerging research cooperation among prominent European and non-European scholars (e.g. the COBRA network) and into the emerging public policy research framework of the host institution HAS CS. The reasearch project is coordinated by Gyorgy Hajnal and supported by OTKA (project #106333).

Kutatásvezető: Hajnal György

 

ILLIBERAL GOVERNANCE AND POLICY

The research seeks to explore, describe and tipify, and possibly theoretically contextualize and explain shifts in government structures and functioning frequently denoted as „illiberal”. The components or these research activities vary sector-wise as well as geographically. As to their geographical scope, most of the research focus on Hungary as an exemplary case but some of them endeavour to carry out comparative research in the Eastern / Central European context. Sector-wise, research components focus on the central as well as the local/territorial tier of governance, while some of them deal with collaborative governance and the (changing) role of NGOs.

Principal investigator: Gyorgy Hajnal 

 

PÁRTFEJLŐDÉS

A magyar pártok fejlődése történeti perspektívában

A kutatás azt vizsgálja, hogy a kormánypártiság és az ellenzékiség mintázatai hogyan alakultak ki az 1867 utáni politikában, és hogyan ismétlődnek (ha ismétlődnek) az 1990 utáni új demokrácia viszonyai között.

Kutatásvezető: Csizmadia Ervin

 

Korábbi kutatások