Az ígéret fogalma

Az ígéretkutatási projekt az ígéretet a következőképpen definiálja:

Ígéretnek nevezünk mindennemű elkötelezettséget kormányzati cselekvésre vagy eredményre. (Royed ezeket hívja elkötelezettségnek, commitment-nek.)

Az ígéreteken belül három altípust találhatunk:

1. egyáltalán nem tesztelhető ígéretek, melyeket Royed retorikai kinyilatkoztatásnak hívott,
2. elméletileg tesztelhető, valamint
3. elméletileg és gyakorlatilag tesztelhető ígéretek.

(A Royed-féle definícióban az ígéret vagy pledge a tesztelhető elkötelezettség, vagyis az 2. és 3. pontok.)

Az ígéretek forrásai: pártprogram és kampány

A pártok ígéreteinek hivatalos forrása a pártprogram. Ezért kutatásunkban ebből indultunk ki, de – a 4. pontban kifejtett szempontok okán – nem elégedtünk meg ezzel. A választási kampányban a pártok nem csupán a programként azonosítható dokumentumokban fogalmaznak meg ígéreteket. A kevesek által ismert hivatalos pártprogrammal szemben a választók túlnyomó többsége elsősorban politikusi beszédekben, sajtó- és közterületi hirdetéseken, szórólapokon és a politikusok média megnyilvánulásaiban találkozik a pártok ígéreteivel. Ami a pártprogramból a nagyközönséghez eljut, az a média közvetítésével történik. A programban megjelenő ígéretek is ismétlődnek, de ezek mellett újabbak is megfogalmazódnak, illetve a megszólalók már ismert ígéreteket pontosítanak. Ebből a feltevésből kiindulva a kampányígéretek teljesítésével kapcsolatos kutatást a hivatalos pártprogramokon túl kiterjesztettük a médiában megjelenő ígéretekre is. Alább először a pártprogramok, majd azt követően a kampányban elhangzó – a média elemzésén keresztül vizsgát - ígéretek (továbbiakban röviden: médiaígéretek) azonosításának a pilot kutatásban már alkalmazott kutatási módszertanát és a felmerült dilemmáit mutatjuk be.

A. Az ígéretek azonosítása a pártprogramokban

Az ígéretek azonosítása a projekt egyszerűbb részének tűnik, mégis számos kérdést és problémát vet fel. Az azonosításra számos szabályt hoztunk, ám az már a projekt elején nyilvánvalóvá vált, hogy ahogy haladunk a különböző pártok programjainak kódolásával, úgy merülnek fel újabb és újabb kérdések, melyek újabb és újabb döntéseket és szabályokat igényelnek. A jelenleg alkalmazott döntési szabályaink:

1. Az ígéretek hossza változó. Egy mondat állhat több ígéretből, és egy ígéret lehet akár több bekezdés hosszú is.
2. A lehető legrövidebb szövegrész kijelölésére törekszünk. Ennek érdekében az ígéret szövegének átalakítása megengedhető. Vagyis az ígéret szövegébe felvehetők a kontextust megvilágító magyarázatok, úgy, hogy azok magát a kódolt ígéretszöveget nem változtatják meg.
3. Az ígéreteket főszabályként a lehető legkisebb – még értelmes – egységekre bontjuk. Célunk ezzel az is, hogy ahol lehet, ott szétválasszuk az output és outcome típusú ígéreteket.
4. Ha a pártprogramban vagy a médiában elhangzott ígéret különbözik megfogalmazásban, akkor a programban lévőt vesszük alapul.
5. Ha a pártprogramban vagy a médiában elhangzott ígéret közül az egyik részletesebb, akkor azt vesszük alapul.
6. Ha egy általános ígéretet egy specifikus követ, akkor a specifikusat vesszük figyelembe, kivéve ha az általánost követő specifikus ígéretek tartalmilag nem fedik le az általánost. Ebben az esetben ugyanis az általános megfogalmazást is ígéretnek vesszük.
7. Abban az esetben, amikor a konkrét ígéretet egy eszköz leírása követi, amivel az ígéretben megfogalmazott célt el akarják érni, az eszköz is külön ígéretnek számít.
8. Azokat az ígéreteket is katalógusba vesszük, amelyek cikluson túlmutató célokat fogalmaznak meg (pl. tíz éves célokat). Ezekkel viszont a tesztelés szintjén – jelen kutatásban – nem foglalkozunk.

Az ígéretek kódolása

Az azonosított ígéreteket a legkülönbözőbb szempontok szerint kódoljuk, ezzel létrehozva az adatbázist, amelyre alapozva később egyszerűen állíthatunk elő leíró statisztikákat. A kódolást öt szinten végezzük:

1. Kampány
2. Párt/lista (a párt jellemzői)
3. Dokumentum (pártprogram, kampányhirdetés, beszéd stb.)
4. Ígéret – A kódolt változók fő csoportjai:
   1. az ígéret kódolt szövege (kontextus alapján történő értelmezés után)
   2. az ígéret kategóriája (pl. gazdaságpolitika, közlekedés, oktatás stb.)
   3. az ígéret konkrétsága és számon kérhetősége (számszerűsített-e, van-e határidő, megjelöli-e a közpolitikai eszközt, világos-e a felelősség)
   4. az ígéret tesztelhetősége és teljesülése (részben, teljesen, egyáltalán nem)
   5. a többször elhangzott ígéretek megjelölése, ill. az adott ígéret más pártok ígéreteihez való viszonya
5. Az adatfelvétellel kapcsolatos adatok (kódoló neve, megjegyzések stb.)

Ígéretkódolás a bevezető kutatásban

A pilot kutatás célja az ígéretek azonosítása szempontjából a 2002-es választási kampányban elhangzott pártígéretek feldolgozása. Természetes módon az elsőként kiválasztott pártok a későbbi kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ lettek. A nemzetközi irodalom áttekintése figyelmeztetett arra, hogy a kormányok nem ritkán az ellenzék programját hajtják végre. Ezért harmadikként a Fidesz kampányát is bevontuk a vizsgálatba.

A próbakutatási fázis máris számos tanulságot hozott. A dokumentumokhoz közel kerülve egyrészt jobban átláttuk az „ígérettevés” folyamatát, másrészt az ígéretek kódolásával kapcsolatban sok módszertani finomítást végeztünk. Az ígéretek azonosításának kérdése (l. feljebb) mellett az empirikus anyag újabb elemzési szempontokat (és ezzel kódolási változókat) adott.

B. Az ígéretek azonosítása a médiában

Noha a pártprogramon kívüli kampányígéretek azonosítását a média elemzésének segítségével végezzük, kutatásunk nem médiavizsgálat. Ezért annak eredeti célja, a kormányzati teljesítések szempontjából a megjelenések számszerűségének nincs relevanciája (annak azonban lehet, hogy mekkora az eltérés a programokban és a médiában megjelent ígéretek között: több ígéret jelent-e meg a médiában, mint amennyit a programokból azonosítani lehetett vagy fordítva). Célunk az volt, hogy a választási programokban nem, de máshol megjelenő, így a választók előtt potenciálisan ismert ígéreteket a későbbi tesztelhetőség érdekében beazonosítsuk.

Az ígérettevő azonosítása

A médiában megjelenő ígéretek azonosítását nehezíti az, hogy sokszor már eleve az újságíró által átírt ígérettel lehet találkozni. A pontatlan, bizonytalanul azonosítható ígéretekkel kapcsolatban az ismétlődések jelentenek olyan ellenőrzést, amely indokolttá teszi azok beemelését az elfogadott, tesztelésre kerülő ígéretek közé.

• Egy kampányeseményről szóló tudósítás sokszoros kiemelések, tehát szűkítések által biztosít csak információt az elhangzott ígéretekről: nem biztos, hogy az összes elhangzott vállalást továbbítja, amikről pedig hírt ad, akarva-akaratlanul is torzított formában adja vissza.
• A médiabeli ígéretek között megbízhatóbb, pontosabb forrást jelentenek azok az interjúk, amelyek során a politikusok egyes szám első személyben, tulajdonképpen élőbeszédszerűen fogalmazzák meg kampányígéreteiket, ezekkel kapcsolatban pedig további biztosítékot jelent az a hazai médiában kialakult gyakorlat, amely szerint az interjút a megszólaló véglegesítheti, jóváhagyhatja megjelenése előtt. (Ugyanezen kritériumok vonatkoznak a politikusok által írt publicisztikai írásokra is.)
• A leghitelesebb forrást azok az ígéretek jelentik, amelyek a politikusok saját archívumaikban is megtalálhatók. A 2002-es kampány ezirányú tapasztalata az, hogy a két vezető politikus, a Fidesz, illetve az MSZP miniszterelnök-jelöltjei közül csak az előbbi rendelkezik szabadon elérhető online archívummal, Orbán Viktor kampányban elmondott beszédei, a nyomtatott és elektronikus sajtónak adott nyilatkozatai pontosan és hiteles módon elérhetőek. Medgyessy Péter ezzel szemben nem csupán nyilvános online archívummal nem rendelkezik, de megkeresésünkre kiderült, hogy semmiféle archívumot nem tudnak a kutatás rendelkezésére bocsátani a kérdéses időszakra vonatkozóan.

Az ígéretek forrása

Eldöntendő kérdést jelentett, hogy a médiában megjelenő ígéretek vizsgálata pontosan milyen forrásokra támaszkodjon, tehát milyen sajtótermékekre terjedjen ki a gyűjtés. Miután az elektronikus média szabadon elérhető archívumai nem használhatóak (nincsenek vagy a vizsgált időszakra vonatkozóan nem adnak találatokat), a keresés a nyomtatott és online sajtó archívumai korlátozódik. Az alábbiakban a kutatás körére vonatkozó szelekciós döntéseket ismertetjük és indokoljuk.

• Nyomtatott sajtó: A nyomtatott sajtó körén belül az ún. szeriőz sajtó vizsgálata mellett döntöttünk, abból kiindulva, hogy bár a tabloid sajtó olvasottsága meghaladja az országos politikai napilapokét, de az esetlegesen először ott megjelenő ígéreteket előbbiek is közlik, éppen azért, mert hírértékét az első közlés már igazolja. Ugyanezen okból mellőzhető a hetilapok vizsgálata is. Felvethető lehet a speciális célcsoport és tematika szempontjából a gazdasági lapok felvétele is a vizsgált sajtótermékek körébe – ennek lehetőségét a kutatás következő szakaszában a tapasztalatok függvényében mérlegeljük, ahogy a helyi sajtó és a lokális érvényességű ígéretekét is.
• Online média: Bár az online média jelentősége és a nyomtatott lapoktól való önállósága már a vizsgált időszakban is meghatározó, a kutatás során nem végeztünk önálló keresést a kizárólag online megjelenő média archívumaiban. A kutatás következő szakaszában a vizsgálat kiterjeszthető a legolvasottabb online újságokra – Index, Origo – megjegyzendő ugyanakkor, hogy a korábbi kampányokra vonatkozóan ezek jelentősége csökken, illetve meg is szűnik.

A programokon kívül megfogalmazódott ígéretek keresését a Magyar Nemzet és a Népszabadság online archívumaiban végeztük, amelyek tartalmazzák a nyomtatott kiadás tartalmát, valamint a csak az online változatokban megjelenő információkat egyaránt. Ezáltal a két legnagyobb (példányszám, politikai áramlat képviselete) napilap nyomtatott és online felületeit egyaránt vizsgáltuk.

A vizsgálatba bevontuk Orbán Viktor honlapjának archívumát is, aminek eredményeként a találatok közé további médiumok kerültek be (interjúk), valamint a kampány során elmondott beszédek is.

A keresés módszere

A meghatározott médiában 2002. január 1. és 2002. április 21. közötti időszakra végeztük el az ígéretek keresését a pilot kutatás eddigi fázisában. A keresési időszak kezdetét kutatói döntés határozta meg: a tapasztalatok szerint – a hivatalos kampányidőszak kezdetétől függetlenül – már az adott választási év elejétől megjelennek kampányígéretek. A keresési időszak végét a választás második fordulója jelölte ki (bár április 20-án és 21-én természetesen már nem volt törvényes mód ígéretek megjelenítésére).

A kutatás tárgya miatt a keresés során nem volt lehetőség a témához szorosabban kapcsolódó kulcsszavak alkalmazására. Természetesen sem az „ígéret” kifejezés és szinonimái, sem pedig a kampány során szóba kerülő közpolitikai területeket leíró kulcsszavak nem biztosítottak volna megfelelő eljárást az ígéretek azonosítására.

Ebből kiindulva a keresés a lehető legtágabb kulcsszavak, a pártok nevének felhasználásával zajlott, feltételezve azt, hogy nem jelenik meg ígéret a sajtóban úgy, hogy ne állna mellette az ígéretet megfogalmazó párt neve vagy az ígérettevő politikus párthovatartozásának megjelölése. Ugyan ez az eljárás szinte minden egyes belpolitikai cikket találatként ad ki, de így érhető el, hogy ne legyenek figyelmen kívül hagyott ígéretek (természetesen az archívumok esetleges hibáit leszámítva).

Ígéretek azonosítása a találatok alapján

A kutatás egységeit nem a médiamegjelenések, hanem azokon belül az egyes ígéretek jelentették. A feldolgozás során rögzítettük az ígéret médiabeli megjelenésének dátumát, forrását (online elérhetőség), a megszólaló személyét, az ígéret szövegkörnyezetét, valamint a tisztázott formára hozott/átírt ígéretet.

A médiában megfogalmazódó ígéretek gyakran nem egyértelmű formában jelennek meg, alakjuk a legritkább esetben felel meg „ígérem, hogy…” formának. Miközben a választási program sajátos kontextusként egyértelművé teszi, hogy vállalásokról, ígéretekről, elköteleződésről van szó (bár ezen belül is eltérő megjelenési formák vannak a cselekvő alanyokat, feltételeket és időhatárokat tekintve), a médiában ennél kevésbé koherens formák is találhatóak. Ezt figyelembe véve tehát ígéretként azonosítottuk mindazon szövegelemeket, amelyek formailag, tartalmilag vállalást, elköteleződést, törekvéseket jelentenek a választást követő időszakra vonatkozóan, és amelyek a választás eredményeként megalakuló országgyűlési többség, illetve kormány cselekvésétől részben vagy egészében függőek.