Kiemelt kutatások

A közpolitika dinamikája Magyarországon – a Hungarian Comparative Agendas Poject

A kutatás célja, hogy empirikus kutatások sorában átfogó képet alkosson a hazai közpolitika-csinálás dinamikájáról. Az ilyen típusú kutatásokhoz hasonlóan azt feltételezzük, hogy a közpolitikai változás bekövetkeztét a döntés jelzi. A kutatás alapkérdése tehát: miért és hogyan születik meg egy közpolitikai döntés? A kutatás a közpolitikai változás megszakított egyensúly elméletére támaszkodik, amely nagy jelentőséget tulajdonít a közpolitikai agendák változásának: az agendák jelzik és bizonyos értelemben magyarázzák a változást. Az agendák vizsgálatára szerveződött egy nem formális nemzetközi együttműködés is, a Comparative Agendas Project (CAP), amelyhez a jelen kutatás keretében csatlakoztunk. A CAP módszertanát követve a kutatásban a törvényhozási és egyéb közpolitikai napirendek kódolt adatbázisainak összeállítása folyik.

Kutatásvezető: Boda Zsolt

Projektvezető: Sebők Miklós

 

Európai Társadalomtudományi Elemzések – European Social Survey (ESS – EUTE)

A kutatás célja a politikai értékekre és állampolgári attitűdökre vonatkozó nemzetközi adatfelvételi sorozat magyar stratégiai és minőségbiztosítási irányítása, továbbá az adatok politikatudományi feldolgozása. Kutatás időtartama: 2001-től folyamatos.

Projektvezető: Messing Vera

 

Politikai realizmus projekt

A PTI Realizmus-kutatócsoportja által folytatott kutatómunka két nagyobb tematikus fókusszal rendelkezik: az NKFIH támogatásával zajlott egy elsősorban a kortárs hazai politikai gondolkodás "realista fordulatával" foglalkozó kutatás, amelynek alapkérdése az volt, hogyan gyökeresedtek meg a rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodásban a politika autonómiájával kapcsolatos belátások. Emellett a kortárs realista politikaelmélet klasszikus kérdéseivel (erkölcs és politika viszonya) kapcsolatos számos tanulmány született. A következő években a kutatócsoport az endogén politikai normák szerepével kapcsolatos kutatásokra fogja összpontosítani a figyelmét.

Projektvezető: Szűcs Zoltán Gábor

 

Politikai vezetés: teória és összehasonlító kutatás

A kutatás egyrészt a korábbi, 2008-2012 között folyó elméleti kutatások folytatása, másrészt az elméleti eredmények empirikus-összehasonlító kutatások irányába való kiterjesztését célozza. A kutatás demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával, a képviseleti demokrácia felhatalmazáselméletének kidolgozásával foglalkozik. Az empirikus kutatások középpontjában a politikai vezetők tipológiája, a vezetői proaktivitás és kreativitás problémája, továbbá a politikai vezetés mint politikai képviselet tanulmányozása áll.

Kutatásvezető: Körösényi András

 

Politikai kommunikáció kutatás projekt

Az MTA Politikatudományi Intézetében 2005-ben létrejött Politikai Kommunikáció Kutatócsoport (PKK) a következő témakörökben folytat elméleti és empirikus kutatásokat: a
politikai kommunikáció Magyarországon, a politikai kommunikáció nemzetközi tendenciái, a kommunikáció és politikaelmélet, a kommunikáció és politikai közösség, nyilvánosság, a politikai kampányok, a politika és a média kapcsolata, illetve a vizuális kommunikáció.

Kutatásvezető: Kiss Balázs 

 

JUDICON

A JUDICON nemzetközi kutatási projekt célja annak vizsgálata, hogy hét európai ország alkotmánybíróságai miként korlátozzák a törvényhozások mozgásterét. A korábbi empirikus elemzések bináris megközelítése (az alkotmánybíróságok határozataikban alkotmányosságról vagy alkotmányellenességről döntenek) helyett a kutatás módszertana a határozatokat döntésekre és azok elemeire bontja fel. A döntés elemeit súlyozva meghatározható egy-egy alkotmánybírósági döntés erőssége, azaz annak mértéke, hogy mennyire korlátozza a testület a törvényhozás mozgásterét. A kutatás első lépése tehát egy új módszertani megközelítés kidolgozása és az alkotmánybírósági döntések e módszertan alapján való elemzése. A kutatás második lépése annak vizsgálata, hogy mi befolyásolja az alkotmánybíróságokat a döntéseikben. Ennek során a bíróságokra vonatkozó szakirodalomból kiindulva vizsgáljuk, hogy kapcsolatban van-e a bírók adott kérdésben elfoglalt pozíciója az őket jelölő politikai szervezetek pozíciójával (attitűdmodell), vagy a döntéshozatal során a bírók figyelembe veszik a tágabb politikai kontextust és a külső tényezők alapján stratégiai viselkedést folytatnak.

A kutatás két lépésének összekapcsolása által nemzetközi szinten, szisztematikusan összehasonlíthatóvá válnak a törvényhozások és az alkotmánybíróságok közötti politikai folyamatok dinamikái. A kutatásban részt vevő országok: Albánia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia.

Kutatásvezető: Pócza Kálmán

 

Részvétel, képviselet, pártosság. Választáskutatás, 2018. 

A kutatási program célja, hogy a politikai viselkedést, választói magatartást, valamint a választók és a képviselő-jelöltek közötti viszony feltárásához a korábbi, tágabb társadalomtudományi szemszögből vizsgálódó kutatásoknál fókuszáltabb politikatudományi kutatást végezzünk. 

Elsőként újradefiniáljuk a pártosság fogalmát, valamint megalkotunk egy a fogalomhoz adekvát mérési eszköztárat. Másodszor a személyre leadott szavazat természetére fókuszálva megmérjük, a fogalom miként kapcsolódik a választók azon célkitűzéséhez, hogy jó képviselőket válasszanak. Harmadszor a közösségi média forradalmi fejlődésével együtt járó változásokra tekintettel mérhetővé tesszük, milyen változások következtek be az elmúlt időszakban a politikai részvétel terén. Végül azt is feltételezzük, hogy nem csupán a választók politikai részvétele változik napjainkban, hanem a képviselőjelöltek és a megválasztott képviselők tevékenysége, a képviselet tartalma is, ezért kutatásunk e témakört is körbejárja. Kutatásunk egyik legfontosabb innovációja a korábbi, jól bevált kérdések kvalitatív eszközökkel való tesztelése, és újrafogalmazása lesz. A kérdőíves adatfelvételben új kérdéseket és kérdésblokkokat dolgozunk ki, hozzáigazítva a megfelelő mérési módokat. Egyszerű kérdőíves kutatás helyett panelfelvételt készítünk, ami szintén adatfelvételi újítás. A változások nyomon követése érdekében ugyanarról a választásról 3 felvételt készítünk. Végül a kutatás további erénye az abban vizsgált témák konzisztenciája és köztük rejlő szinergiák kihasználása.

Kutatásvezető: Szabó Andrea

 

További elismert kutatások