.jpg&w=200&h=&zc=3)
(NKFIH témaszám: K 129245)
A populizmussal kapcsolatos kutatások (amelyekben a nyugati tudósok szerepe a meghatározó) eddig döntően a radikális, illetve szélsőséges populista politikai pártokra koncentráltak; a centrista populizmusnak, valamint a populista pártok alkotta kormányok közpolitikai döntéseinek és azok jogi implementálásának sajátosságait kevéssé vizsgálták. A kelet-közép-európai új demokráciák, amelyekben az utóbbi időben több helyen is populista politikai erők kerültek hatalomra, kiváló terepet biztosítanak a populizmus tanulmányozására: a kormányzás, a közpolitikai döntések és ezek jogszabályokba foglalása vizsgálatára. Így a kutatás várhatóan jelentősen hozzá fog járulni a populizmusnak a közpolitikai döntésekre, mindenekelőtt a kormányzásra gyakorolt hatásai megértéséhez. Megközelítésünk nem normatív – azoknak a mechanizmusoknak a megértésére törekszünk, amelyek révén a populista politikai szereplők a közpolitikai folyamatokat alakítják. A kutatás érdemben hozzájárulhat elméleti és konceptuális téren a populizmussal kapcsolatos nemzetközi kutatásokhoz a kormányzás és a centrista populizmus közötti viszony kidolgozásában közpolitikai perspektívából. A kutatás fő empirikus hozadéka az – elsősorban a kelet-közép-európai új demokráciákban fellépő – populista politikai aktorok közpolitikai szerepének megértésében várható, így jelentős nemzetközi (közép-európai komparatív) potenciállal rendelkezik.
A kutatásban részt vevő kutatók a populizmus fő jellemzőit elemzik a közpolitikai folyamatokban. Áttekintik a populista politikai szereplők fő mozgatóerőit és döntéshozatali mintáit, segítve az állampolgárokat, a civil társadalmat és a médiát is a populizmus vezérelte közpolitikai folyamatok jobb megértésében.
A kutatás a magyarországi politikai fejlődés kontextusában elemzi továbbá a populizmus, az alkotmányosság és a jogállamiság közötti kapcsolatot. Magyarországon a közelmúltban alkotmányos reform és kiterjedt jogszabályalkotás zajlott. A populista megközelítésmód hatására egy tisztán többségi elven nyugvó alkotmányos modell formálódik, éles kontrasztban a liberális-demokratikus alkotmányoság hagyományaival. A kutatás egyik célkitűzése annak feltárása, hogy a populista alkotmányos rendben milyen elvek mentén formálódnak a jogi normák, a populista kormányzás elvezet-e az „abuzív konstitucionalizmus” megvalósulásához (Landau, 2013). Emellett a kutatás feltárja a liberális demokratikus berendezkedés intézményeinek azokat a strukturális gyengeségeit, amelyek végső soron a liberális demokrácia bukásához vezettek a populista törekvésekkel szemben. A kutatás további célkitűzése, hogy az alkotmányosság és a jogállamiság bevett értelmezését figyelembe véve kínáljon újszerű és átfogó kereteket a populista jogalkotás jelenségeinek megértéséhez.
A kutatás módszertana: a 2010 utáni Magyarország példáján vizsgáljuk, hogy bizonyos közpolitikai területek miképpen illeszkednek a populista közpolitika- és jogalkotás ideáltípusához. Megvizsgáljuk különösen azokat a tárgyköröket, amelyekben a populista policy- és jogalkotás egyedi jellegzetességei manifesztálódnak. Ezek mentén öt területet emel ki a kutatás: gazdaságpolitika, büntetőpolitika, családpolitika, migrációs politika, esélyegyenlőségi- és kisebbségpolitika.
Fő kutatási kérdések:
1. Mik a populista pártok által dominált kormányzás közpolitikai folyamatainak tipikus mintázatai?
2. Mik a populista jogalkotás jellegzetes megkülönböztető vonásai?
További célkitűzés azoknak a mechanizmusoknak a megismerése, amelyek támogatják a populizmus túlélését a kormányzás során, ami implikálja a harmadik kutatási kérdést:
3. Milyen módon képesek a populista pártok kezelni a kormányzás kihívásait és túlélni a választási ciklusok között?
Kutatás időtartama: 2018.10.01. - 2021.09.30.
Kutatásvezető: Boda Zsolt
Résztvevő kutatók: