További kutatások

ÍGÉRETKUTATÁS

Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014

A kutatási program fő célja annak megállapítása, hogy a magyarországi pártok (1) mennyiben tesznek világos, számon kérhető ígéreteket, (2) ezeket kormányra kerülve mennyire teljesítik, és (3) milyen tényezők befolyásolják a választási ígéretek egyértelműségét és végrehajtását. A program további ígéretkutatási projekteket is magában foglal.

Kutatás időtartama: 2010-től várhatóan 2019-ig

Kutatásvezető: Dobos Gábor

 

INTÉZMÉNYI BIZALOM

Kutatásunk az intézményi bizalommal mint a legitimitás fontos mozzanatával foglalkozik. Az első olyan projekt itthon, amely átfogó képet ad az intézményi bizalom alakulásáról, mintázatairól, gyökereiről és gyakorlati következményeiről. Az intézményi bizalom kérdése ugyanis gyakorlati probléma: a kutatások kimutatták, hogy míg az eredménytelen, rossz hatásfokú közpolitika rombolja az emberek bizalmát, a logika fordítva is igaz. Jobban működnek azok az intézmények, amelyekben az állampolgárok bíznak, ugyanis ekkor inkább hajlandóak együttműködni az adott intézménnyel. Ezért fontos feltárni az intézményi bizalom összetevőit, amely az eredményességi (output) dimenzió mellett a normatív méltányossági (fairness) dimenzióban ragadható meg. Kutatásunk részletesen vizsgálja az eredményességi és a normatív dimenzió összefüggéseit és hatásukat a bizalomra, és igyekszik szétszálazni mindkét dimenzió további mozzanatait, összetevőit is.

A kutatási programban jelenleg két projekt fut.

A FIDUCIA – New European Crimes and Trust-based Policy egy európai finanszírozású (EU FP7) projekt, amely kifejezetten a büntető-igazságszolgáltatás és az intézményi bizalom összefüggéseit vizsgálja.

Az Intézményi bizalom és a közpolitika eredményessége Magyarországon című, az OTKA által támogatott projekt pedig hazai kontextusban vizsgálja a problémát.

 

KÉPVISELŐI MUNKA ÉS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.

 

MI TÖRTÉNT ITT?

A hazai politika utolsó harminc éve

A kutatási program fő célja annak megállapítása, hogy a sokáig úttörő reformországnak tartott Magyarország miként jutott mai helyzetébe. Milyen gazdasági és közérzületi alapokra épült fel a jelenlegi túlzottan polarizált közélet. Mindennek milyen következményei vannak a magyar politika működésében továbbá intézményes, alkotmányos szerkezetében.

Kutatásvezető: Tölgyessy Péter

 

POLITIKA AZ IRODALOMBAN

A politikai filozófia számos műfajt használ és értelmez, ezek közül kifejezetten irodalmi szövegek is vannak, kezdve az antik tragédiáktól a modern regényekig. A kutatás problémacentrikus, tehát nem a szövegek irodalomelméleti elemzése a célja, hanem egyes klasszikus politikaelméleti, filozófiai kérdésekre igyekszik bennük újszerű válaszokat találni.

Kutatásvezető: Balázs Zoltán

 

HATALOMMEGOSZTÁS

A hatalommegosztás dimenziói összehasonlító elemzésben

A közhatalom megosztásának közjogi megközelítése régóta használt és ismert. Kevésbé áll azonban a politikaelmélet érdeklődésének homlokterében: a kutatás során elsősorban ezt a fókuszt igyekszem megtalálni és megfogalmazni, tehát nem annyira az empirikus, s nem a jogi aspektusokra, hanem a hatalom megosztásának politikai logikájára, elméleti jelentőségére koncentrálok.

Kutatásvezető: Balázs Zoltán

 

MONOGRÁFIA A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL

A kutatás összefoglaló áttekintés nyújt a politikai kommunikáció mibenlétéről. Tárgya a kommunikáció és a politika, illetve a politikai kommunikáció kutatás és a politikatudomány viszonya, a politikai kommunikáció főbb jelenkori logikái: propaganda, marketing, public relations, deliberáció, tiltakozás; a politikai kommunikáció legfőbb jelenségei: politikai kampányok, kormányzati kommunikáció és online politikai társalgások.
Kutatásvezető: Kiss Balázs

 

ELECTORAL CONNECTION

The Electoral Connection under Party-Centred Electoral Rules. The Case of Hungary

A kutatás célja, hogy megvizsgálja, hogy egy olyan demokráciában, ahol a választási szabályok elsősorban a pártképviseletet támogatják, megjelennek-e az egyéni képviseleti formák, és ha igen, milyen formában.

Kutatásvezető: Papp Zsófia

 

VÁLSÁG, VÁLASZ, VÁLTOZÁS

Változások, válságok, válaszok. Helyi szociális ellátórendszerek alkalmazkodása Európa peremországaiban

A kutatás azon államokra irányul, amelyek korábbi periférikus helyzetüket leküzdve Európa centrumához közeledtek, de nem rendelkeznek jelentős nyersanyag-, ill. energiaexporttal. Fejlődésüket a humánberuházások alapozták meg, s a közelmúltbeli és korábbi válságokra is a LOSS területén hatékonyan, kreatívan tudtak reagálni. A kutatás jelenleg Finnországban, Csehországban, Ausztriában és hazánkban zajlik.

Kutatásvezető: Bódi Ferenc

 

POLITKAI KOMMUNIKÁCIÓ A FACEBOOKON

A kutatás a közösségi médiában zajló politikai kommunikációt vizsgálja, különös tekintettel az állampolgári kommunikációra. Az állampolgári kommunikáció a közösségi médiának köszönhetően felértékelődött a politikai kommunikációs folyamatban, ezért érdemes vizsgálni, hogy ez milyen következményekkel is jár a politikai kommunikáció tartalmára nézve. A kutatás képviselőjelöltek Facebook-oldalain vizsgálja az állampolgári reaktivitást, arra kíváncsi, hogy milyen tartalmak képesek leginkább reakciókat kiváltani a követőkből, illetve virálissá válni.

Kutatásvezető: Bene Márton

 

EURÓPA MINT NYILVÁNOSSÁG

Európa mint nyilvánosság: a viták szerepe egy posztnemzeti politikai közösségben

A vizsgálat arra keresi a választ, hogy az EU intézményi-jogi és szakpolitikai keretein kívül eső ügyek miként és hogyan válnak közös, európai kérdéssé. A projekt európai viták feltérképezésével a kommunikáció konstruáló és közösségteremtő kapacitását elemzi, amellyel végső soron a nyilvánosság és az integráció kapcsolatára reflektál. A cél, hogy a magyar médiatörvény európai vitájának feldolgozásakor kialakított kutatási kereteket, módszert és operacionalizálási rendet új ügyeken is tesztelhetővé váljék. 
Kutatásvezető: Szabó Gabriella

 

REGIONÁLIS FEJLŐDÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN

A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana a visegrádi országokban

A kutatás arra keres választ, hogy miért nőttek a területi egyenlőtlenségek Közép-Európában a rendszerváltás után és hogy ezt a – piacgazdasági viszonyok között rendszerint természetesnek tekintett – folyamatot a gazdasági szereplők döntésein kívül hogyan befolyásolták egyes politikai és intézményi tényezők. A vizsgálat kiterjed a transznacionális (külföldi működőtőke-beruházások, az Európai Unió regionális fejlesztési forrásainak területi eloszlása), valamint állami szintű (befektetés ösztönző politikák, regionális fejlesztési politikák) és helyi tényezők (fejlesztési koalíciók) hatásainak értékelésére.

Kutatásvezető: Medve-Bálint Gergő

 

COCOPS

Coordinating for Cohesion in the Public Sector of the Future

COCOPS is a public management research consortium consisting of 11 universities in 10 countries. With a budget of nearly 2,7 million € from the European Commission’s FP7, this is to become one of the largest comparative public management research projects in Europe. The project started on 1 Jan 2011 and will run for 3,5 years. It is coordinated by Erasmus University Rotterdam. The Hungarian member of the consortium is the Department of Public Policy and Management at the Corvinus University of Budapest. Research by the Hungarian team is coordinated by Gyorgy Hajnal. For more information visit www.cocops.eu.

Kutatásvezető: Hajnal György

 

ESF COST Action LocRef

Local Public Sector Reforms: An International Comparison

In the current comparative research concerning public sector modernization, the local level of government is blatantly absent. Databases on local public sector reforms are fragmented, incomparable, incoherent, nationally scattered and confined in their methodological approach. This Action is intended to remedy those deficits. It will generate coherent data bases for systematic comparison with a view to streamlining analytical approaches and synthesizing research outcomes using methodological triangulation (qualitative/quantitative techniques). The Action will provide a platform for establishing a new set of comparative (descriptive, explanatory, and evaluative) knowledge on local public sector reforms and for integrating the fragmented research activities in this neglected area of investigation. Starting in early 2013 the project implementation will last for four years. The Management Commmittee member coordinating the work to be undertaken in Hungary is Gyorgy Hajnal.

Kutatásvezető: Hajnal György

 

STRUCTURAL DYNAMICS

The structural dynamics of Hungarian central government agencies

The proposed research seeks to describe and understand how post-transition Hungary’s central government agencies were, and are, created and (re-)structured. The research builds on the results of an earlier, larger international research project funded by the ESF COST Action. It is integrated into both on-going and emerging research cooperation among prominent European and non-European scholars (e.g. the COBRA network) and into the emerging public policy research framework of the host institution HAS CS. The reasearch project is coordinated by Gyorgy Hajnal and supported by OTKA (project #106333).

Kutatásvezető: Hajnal György

 

PÁRTFEJLŐDÉS

A magyar pártok fejlődése történeti perspektívában

A kutatás azt vizsgálja, hogy a kormánypártiság és az ellenzékiség mintázatai hogyan alakultak ki az 1867 utáni politikában, és hogyan ismétlődnek (ha ismétlődnek) az 1990 utáni új demokrácia viszonyai között.

Kutatásvezető: Csizmadia Ervin

 

Korábbi kutatások