Korábbi kutatások

Politikai vezetés: teória és összehasonlító kutatás

A kutatás egyrészt a korábbi, 2008-2012 között folyó elméleti kutatások folytatása, másrészt az elméleti eredmények empirikus-összehasonlító kutatások irányába való kiterjesztését célozza. A kutatás demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával, a képviseleti demokrácia felhatalmazáselméletének kidolgozásával foglalkozik. Az empirikus kutatások középpontjában a politikai vezetők tipológiája, a vezetői proaktivitás és kreativitás problémája, továbbá a politikai vezetés mint politikai képviselet tanulmányozása áll.
Kutatásvezető: Körösényi András

 

MONOGRÁFIA A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL

A kutatás összefoglaló áttekintés nyújt a politikai kommunikáció mibenlétéről. Tárgya a kommunikáció és a politika, illetve a politikai kommunikáció kutatás és a politikatudomány viszonya, a politikai kommunikáció főbb jelenkori logikái: propaganda, marketing, public relations, deliberáció, tiltakozás; a politikai kommunikáció legfőbb jelenségei: politikai kampányok, kormányzati kommunikáció és online politikai társalgások.
Kutatásvezető: Kiss Balázs

 

EURÓPA MINT NYILVÁNOSSÁG

Európa mint nyilvánosság: a viták szerepe egy posztnemzeti politikai közösségben

A vizsgálat arra keresi a választ, hogy az EU intézményi-jogi és szakpolitikai keretein kívül eső ügyek miként és hogyan válnak közös, európai kérdéssé. A projekt európai viták feltérképezésével a kommunikáció konstruáló és közösségteremtő kapacitását elemzi, amellyel végső soron a nyilvánosság és az integráció kapcsolatára reflektál. A cél, hogy a magyar médiatörvény európai vitájának feldolgozásakor kialakított kutatási kereteket, módszert és operacionalizálási rendet új ügyeken is tesztelhetővé váljék. 
Kutatásvezető: Szabó Gabriella

KÉPVISELŐI MUNKA ÉS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.

A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA

A gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban 1994-2004

A kutatás egyfelől azt vizsgálja, hogy milyen jelentéseket vett fel, illetve milyen témakonstrukciókhoz kapcsolódott a gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban a megjelenését követő tíz év során. Másfelől arra keres választ, hogy maguk a vitafolyamatok milyen szerepet játszottak, milyen funkciókkal bírtak a hazai közéletben.

Kutatásvezető: Pál Gábor

COCOPS

Coordinating for Cohesion in the Public Sector of the Future

COCOPS is a public management research consortium consisting of 11 universities in 10 countries. With a budget of nearly 2,7 million € from the European Commission’s FP7, this is to become one of the largest comparative public management research projects in Europe. The project started on 1 Jan 2011 and will run for 3,5 years. It is coordinated by Erasmus University Rotterdam. The Hungarian member of the consortium is the Department of Public Policy and Management at the Corvinus University of Budapest. Research by the Hungarian team is coordinated by Gyorgy Hajnal. For more information visit www.cocops.eu.

Kutatásvezető: Hajnal György

 

ESF COST Action LocRef

Local Public Sector Reforms: An International Comparison

In the current comparative research concerning public sector modernization, the local level of government is blatantly absent. Databases on local public sector reforms are fragmented, incomparable, incoherent, nationally scattered and confined in their methodological approach. This Action is intended to remedy those deficits. It will generate coherent data bases for systematic comparison with a view to streamlining analytical approaches and synthesizing research outcomes using methodological triangulation (qualitative/quantitative techniques). The Action will provide a platform for establishing a new set of comparative (descriptive, explanatory, and evaluative) knowledge on local public sector reforms and for integrating the fragmented research activities in this neglected area of investigation. Starting in early 2013 the project implementation will last for four years. The Management Commmittee member coordinating the work to be undertaken in Hungary is Gyorgy Hajnal.

Kutatásvezető: Hajnal György

 

TILTAKOZÁSKUTATÁS 2015

A kutatás a 2014 őszén kezdődő tiltakozó mozgósítási hullám okainak, hátterének, dinamikájának társadalomtudományi megértését célozza. A kutatás során Magyarországon először alkalmazunk survey módszert tiltakozások esetében, így a kutatás nem csak ténybeli eredményekkel, de módszertani újdonságokkal is szolgál.

Kutatásvezető: Szabó Andrea

Részt vevő kutatók: Böcskei Balázs, Kovács Tamás, Mikecz Dániel, Oross Dániel

 

A POLITIKA ORIENTÁCIÓS KERETE

A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában

A kutatás célkitűzése annak vizsgálata, hogy a politikára vonatkozó szemantikai leírások milyen szerepet töltöttek, töltenek és tölthetnek be az alapvető politikai intézmények formálódásában.

Kutatásvezető: Brunczel Balázs

 

GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM

Globalizálódó kormányzás a sokrésztvevős világban: a globális Herceg, Kalmár és Polgár

A kutatás a globális piacok kezelhetetlensége által okozott válság jelenségeire és következményeire összpontosít.  Különös hangsúlyt fektet a nemzetállam átalakulására, a szuverenitás kérdésére, valamint az alulról érkező társadalmi kezdeményezések, a civil társadalmi hálózatok szerepére.

Kutatásvezető: Miszlivetz Ferenc

 

FELSZÍN ALATTI POLITIKA

Felszín alatti („subterranean”) politika és hálózatok Európában

A kutatás azt vizsgálja, hogy a civil társadalom különböző csoportjai hogyan válaszolnak a globális, európai és magyarországi válságra.

Kutatásvezető: Mary Kaldor, Miszlivetz Ferenc

 

A FACEBOOK-GENERÁCIÓ

A Facebook-generáció politikai szocializációja

Kutatásunk a politikai szocializáció elmúlt két évtizedben történt változását vizsgálja a média megnövekedett hatásának tükrében. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év alatt átrendeződtek a szocializációs ágensek, felerősödött a média szerepe. Többek között olyan kérdésekre keressük a választ, hogy mi a szerepe a médiának abban, hogy a fiatalokra hol, hogyan, milyen módon és csatornákon hat a politika, illetve hogyan válnak érdeklődővé a politika iránt és hogyan döntik el, bekapcsolódnak-e a politikai és a civil életbe.

Kutatásvezető: Antalóczy Tímea

 

MCM DYNAMICS

Movement countermovement interplay between pro- and anti-immigrant movements in Spain and Italy

A kutatás Olaszország és Spanyolország bevándorlást támogató és ellenző mozgalmainak egymásra gyakorolt hatásait elemezi. A szisztematikus vizsgálat fényt vet a mozgalom-ellenmozgalom hatásainak különböző szempontjaira.

Kutatásvezető: Andits Petra

 

A SZEMANTIKA SZEREPE A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK FORMÁLÓDÁSÁBAN

A kutatás azt vizsgálja, hogy az eszmék, a diskurzusok vagy az intézményi környezet miképp befolyásolja a politikai folyamatok alakulását. Ez először a vonatkozó elméletek vizsgálatát, továbbgondolását jelenti – különös tekintettel az új institucionalizmus egyes irányzataira -, majd pedig ennek az elméleti keretnek a segítéségével napjaink politikai folyamatainak az elemzését, különös tekintettel a demokráciák működésére.

Kutatásvezető: Brunczel Balázs

 

KRITIKAI TÁRSADALOMELMÉLET

A téma kutatása, majd monografikus feldolgozása azt a célt tűzi ki, hogy a modern társadalomelméletek között kijelölje a KRE helyét, saját kutatási tárgyát, módszerét, mércéjét (értékrendjét), benne a politika állam- és jogelméletének és demokráciafelfogásának fundamentumait (a szerző három évtizedes munkássága nyomán).

Kutatásvezető: Szigeti Péter

 

CITÁCIÓS ADATBÁZIS

Publikációs és idézettségi aktivitás a Politikatudományi Szemle hasábjain

Az adatbázis a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányok szerzőinek publikációira és az általuk hivatkozott művekre, illetve ezen művek szerzőire fókuszál, lehetővé téve az érdeklődök és a szakma képviselői számára a Szemlén alapuló citációs adatok megismerését. A Szemle szerzőinek és az általuk hivatkozott szerzőknek a vizsgálata során láthatóvá válik, hogy a természettudományokban már régóta nagy hagyománnyal bíró és elfogadott gyakorlat, a tudománymetria milyen képet fest a hazai politikatudományról. A honlap lehetőséget nyújt az adatbázis mellett az azon alapuló különböző tudománymetriai statisztikák lekérdezésére is.

Kutatásvezető: Cselényi Emese

 

MANDÁTUMINTERPRETÁCIÓ

Hogyan jön létre a győztes mandátuma? Mandátuminterpretáció a választás és a kormányalakítás között

A kutatás célja a mandátumelmélet egy módosított változatának, a mandátum értelmezésére és percepciójára koncentráló megközelítésnek a segítségével elemezni a magyar országgyűlési választásokat követő sajtókommunikációt. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a választásokat követően megjelent-e a győelem mandátumként való értelmezése, illetve milyen tényezők játszanak szerepet ennek létrejöttében.

Kutatásvezető: Körösényi András

 

MAGYAR POLITIKAI RENDSZER (Könyvprojekt)

2015-ben a könyv megjelent, a projekt lezárult.

A rendszerváltás után negyedszázaddal egy áttekintő, szisztematikus kötet írását tervezzük a magyar politikáról. A kötet a korábbi Magyar politikai rendszer (Körösényi 1998; Körösényi-Tóth-Török 2003) könyv tematikáját követi. A hazai politikatudomány szakmai fejlődése, a magyar kormányzati rendszer és politika egyes részterületeiről megjelent hazai és nemzetközi munkák és kutatások sokasága után átfogó igényű kutatást tűzünk célul. A magyar politikai rendszerről szóló kutatással több célt tűzünk ki. Az egyik az egyes részterületek (pl. kormány, Alkotmánybíróság) működésének, belső szabályainak és politikai törvényszerűségeinek leírása és elemzése. A másik célunk, hogy vizsgáljuk az egyes területek közti összefüggéseket, a politikai rendszer három nagyobb dimenziója között kialakult kölcsönhatásokat. Harmadszor, a magyar politikai rendszer e szűkebb megközelítése mellett hangsúlyosabban kívánunk foglalkozni annak „társadalmi” vagy ha úgy tetszik, szociológiai beágyazottságával. Negyedszer, szeretnénk túllépni a szűkebb magyarországi megközelítésen két vonatkozásban is. Az egyik, hogy noha nem kifejezetten nemzetközi összehasonlító kutatást tervezünk, az összehasonlító szempontot mindvégig érvényesíteni kívánjuk. A másik, hogy a magyar politikát és kormányzati rendszert európai és nemzetközi horizontba kívánjuk helyezni. Az egyes fejezeteket a téma specialistái saját kutatásaikra támaszkodva írják.

Projektvezető: Körösényi András

 

GENERÁCIÓS KONFLIKTUSOK

A társadalmi öregedés politikatudománya. Politikai konfliktusok generációs metszetben

A program célja a társadalmi öregedés politikatudományának megteremtése általában, továbbá egyes vonatkozó kutatási kérdések megválaszolása. A program négy kutatásból áll:

1. Politikai konfliktusok generációs sajátosságai

2. Generációk politikai szocializációja, gondolkodása, viselkedése

3. A generációk politikai konstrukciói és identitása

4. A generációk és a jóléti állam körüli politikai viták

Kutatásvezető: Kiss Balázs

 

KORMÁNYALAKÍTÁS

Kormányalakítás és koalíciós pártösszetétel Magyarországon, 1990-2010

A kutatás során arra kerestem a választ, hogy a választói akarat, a pártok programtávolsága, és az intézményi környezet (eljárási szabályok, államfő) mennyiben magyarázzák a kormányalakítást és a pártösszetételt. A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy ezek a elméletek és magyarázatok meglehetősen gyengén teljesítenek, az esetek körülbelül negyedét-ötödét magyarázzák, és még a legjobb esetben (intézményi környezet) is, a felét sem. A konklúzió alapján megpróbálok egy tentatív magyarázatot adni, amely szerint a kormányalakítást jobban magyarázza a politikusi autonómia, és a pártösszetételt a politikusok egymásra irányuló politikai percepciója határozza meg, amelyet a bal-jobb irányít.

 

RETORIKAI ÍGÉRETEK

Retorikai ígéretek modul a Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014 projekt keretében

A modul célja a kutatás során azonosított egyik ígéretcsoport, a retorikai ígéretek szerepének értelmezése a kutatás általános elméleti keretei között.

 

VEZETÉS ÉS DEMOKRÁCIA

A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben

A kutatás politikaelméleti síkon a politikai vezetés fogalmával, egy speciálisabb demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával foglalkozik.

 

A MAGYAR MÉDIATÖRVÉNY VITÁJA

A magyar médiatörvény 2010-es és 2011-es európai vitájának az elemzése

A kutatásban a 2010 nyarán elindított magyar médiaszabályozás jogalkotási folyamatának európai vitáját kísérjük végig. A kutatás során világossá vált, hogy a megosztó ügyek valódi nyilvánosságot teremthetnek európai szinten is. A részt vevő felek kommunikációs aktusainak adatbázisba rendezésével leírhatóvá váltak a domináns álláspontok, amelyek értelmezésében kevéssé eligazítóak a nemzeti keretek, illetve a hagyományos politikai bal-jobb kategóriák.

 

TOVÁBBI KUTATÁSOK

  • LAGging behind or LEADER in Local Democracy? An assessment of LEADER-type development projects as a tool for democratic integration in the contested countryside (2010–2011) Finnish Ministry of Agriculture and Forestry, projektvezető: Kovách Imre
  • Scientific Indicators of Confidence in Justice: Tools for Policy Assessment, EURO JUSTIS (2008-2011)  www.eurojustis.eu, EU-FP7, projektvezető: Boda Zsolt
  • Governance, Infrastructure, Lifestyle Dynamics and Energy Demand: European Post-Carbon Communities, GILDED (2008-2011)  www.gildedeu.org, EU-FP7, projektvezető: Kovách Imre
  • Work and Life Quality in New and Growing Jobs, WALQUING (2008-2012), EU-FP7, projektvezető Tóth András
  • MCM dynamics—The dynamics of pro- and anti-immigrant movements in Italy and Spain (2011–2014), EU-FP7 People, projektvezető: Andits Petra
  • SODIPER – Social Dialogue and Participation Strategies nt he Global Delivery Industry: Challenging Precarious Employment Relations (2011) European Commission, projektvezető Neumann László
  • Választási akarat és kormányzati teljesítmény modellezése és mérése Körösényi András, Alapítvány a Távközlési és Telematikai Felsőoktatásért (2010-2011)
  • A magyar pártfejlődés történeti kontextusban Csizmadia Ervin,OTKA (2011-2013)
  • A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben Körösényi András, OTKA (2008–2011)
  • A demokratikus politikai kultúra pillérei (Magyarország nemzetközi összehasonlításban) Simon János, OTKA (2010–2013)
  • Stabilizálódtak-e a kelet-közép-európai demokráciák? Komparatív politikatudományi elemzés Fricz Tamás, OTKA (2011-2014)
  • A magyar politikai elit 2009 Kovách Imre, OTKA (2009–2013)
  • Magyarországi politikai pártok lexikona 1846–2006. Parlamenti választáson jelöltet állító pártok. Vida István, OTKA (2009-2014)
  • A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye Utasi Ágnes,OTKA (2008-2012)
  • Választási kampányok 2009-2010 Kiss Balázs, OTKA (2008-2012)
  • Lezárt kutatások, projektek 2003-2010