Korábbi kutatások

A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA

A gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban 1994-2004

A kutatás egyfelől azt vizsgálja, hogy milyen jelentéseket vett fel, illetve milyen témakonstrukciókhoz kapcsolódott a gyűlöletbeszéd fogalma a magyar politikai diskurzusban a megjelenését követő tíz év során. Másfelől arra keres választ, hogy maguk a vitafolyamatok milyen szerepet játszottak, milyen funkciókkal bírtak a hazai közéletben.

Kutatásvezető: Pál Gábor

 

TILTAKOZÁSKUTATÁS 2015

A kutatás a 2014 őszén kezdődő tiltakozó mozgósítási hullám okainak, hátterének, dinamikájának társadalomtudományi megértését célozza. A kutatás során Magyarországon először alkalmazunk survey módszert tiltakozások esetében, így a kutatás nem csak ténybeli eredményekkel, de módszertani újdonságokkal is szolgál.

Kutatásvezető: Szabó Andrea

Részt vevő kutatók: Böcskei Balázs, Kovács Tamás, Mikecz Dániel, Oross Dániel

 

A POLITIKA ORIENTÁCIÓS KERETE

A szemantika szerepe a politikai intézmények formálódásában

A kutatás célkitűzése annak vizsgálata, hogy a politikára vonatkozó szemantikai leírások milyen szerepet töltöttek, töltenek és tölthetnek be az alapvető politikai intézmények formálódásában.

Kutatásvezető: Brunczel Balázs

 

GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ÉS GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM

Globalizálódó kormányzás a sokrésztvevős világban: a globális Herceg, Kalmár és Polgár

A kutatás a globális piacok kezelhetetlensége által okozott válság jelenségeire és következményeire összpontosít.  Különös hangsúlyt fektet a nemzetállam átalakulására, a szuverenitás kérdésére, valamint az alulról érkező társadalmi kezdeményezések, a civil társadalmi hálózatok szerepére.

Kutatásvezető: Miszlivetz Ferenc

 

FELSZÍN ALATTI POLITIKA

Felszín alatti („subterranean”) politika és hálózatok Európában

A kutatás azt vizsgálja, hogy a civil társadalom különböző csoportjai hogyan válaszolnak a globális, európai és magyarországi válságra.

Kutatásvezető: Mary Kaldor, Miszlivetz Ferenc

 

A FACEBOOK-GENERÁCIÓ

A Facebook-generáció politikai szocializációja

Kutatásunk a politikai szocializáció elmúlt két évtizedben történt változását vizsgálja a média megnövekedett hatásának tükrében. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év alatt átrendeződtek a szocializációs ágensek, felerősödött a média szerepe. Többek között olyan kérdésekre keressük a választ, hogy mi a szerepe a médiának abban, hogy a fiatalokra hol, hogyan, milyen módon és csatornákon hat a politika, illetve hogyan válnak érdeklődővé a politika iránt és hogyan döntik el, bekapcsolódnak-e a politikai és a civil életbe.

Kutatásvezető: Antalóczy Tímea

 

MCM DYNAMICS

Movement countermovement interplay between pro- and anti-immigrant movements in Spain and Italy

A kutatás Olaszország és Spanyolország bevándorlást támogató és ellenző mozgalmainak egymásra gyakorolt hatásait elemezi. A szisztematikus vizsgálat fényt vet a mozgalom-ellenmozgalom hatásainak különböző szempontjaira.

Kutatásvezető: Andits Petra

 

A SZEMANTIKA SZEREPE A POLITIKAI INTÉZMÉNYEK FORMÁLÓDÁSÁBAN

A kutatás azt vizsgálja, hogy az eszmék, a diskurzusok vagy az intézményi környezet miképp befolyásolja a politikai folyamatok alakulását. Ez először a vonatkozó elméletek vizsgálatát, továbbgondolását jelenti – különös tekintettel az új institucionalizmus egyes irányzataira -, majd pedig ennek az elméleti keretnek a segítéségével napjaink politikai folyamatainak az elemzését, különös tekintettel a demokráciák működésére.

Kutatásvezető: Brunczel Balázs

 

KRITIKAI TÁRSADALOMELMÉLET

A téma kutatása, majd monografikus feldolgozása azt a célt tűzi ki, hogy a modern társadalomelméletek között kijelölje a KRE helyét, saját kutatási tárgyát, módszerét, mércéjét (értékrendjét), benne a politika állam- és jogelméletének és demokráciafelfogásának fundamentumait (a szerző három évtizedes munkássága nyomán).

Kutatásvezető: Szigeti Péter

 

CITÁCIÓS ADATBÁZIS

Publikációs és idézettségi aktivitás a Politikatudományi Szemle hasábjain

Az adatbázis a Politikatudományi Szemlében megjelent tanulmányok szerzőinek publikációira és az általuk hivatkozott művekre, illetve ezen művek szerzőire fókuszál, lehetővé téve az érdeklődök és a szakma képviselői számára a Szemlén alapuló citációs adatok megismerését. A Szemle szerzőinek és az általuk hivatkozott szerzőknek a vizsgálata során láthatóvá válik, hogy a természettudományokban már régóta nagy hagyománnyal bíró és elfogadott gyakorlat, a tudománymetria milyen képet fest a hazai politikatudományról. A honlap lehetőséget nyújt az adatbázis mellett az azon alapuló különböző tudománymetriai statisztikák lekérdezésére is.

Kutatásvezető: Cselényi Emese

 

MANDÁTUMINTERPRETÁCIÓ

Hogyan jön létre a győztes mandátuma? Mandátuminterpretáció a választás és a kormányalakítás között

A kutatás célja a mandátumelmélet egy módosított változatának, a mandátum értelmezésére és percepciójára koncentráló megközelítésnek a segítségével elemezni a magyar országgyűlési választásokat követő sajtókommunikációt. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a választásokat követően megjelent-e a győelem mandátumként való értelmezése, illetve milyen tényezők játszanak szerepet ennek létrejöttében.

Kutatásvezető: Körösényi András

 

MAGYAR POLITIKAI RENDSZER (Könyvprojekt)

2015-ben a könyv megjelent, a projekt lezárult.

A rendszerváltás után negyedszázaddal egy áttekintő, szisztematikus kötet írását tervezzük a magyar politikáról. A kötet a korábbi Magyar politikai rendszer (Körösényi 1998; Körösényi-Tóth-Török 2003) könyv tematikáját követi. A hazai politikatudomány szakmai fejlődése, a magyar kormányzati rendszer és politika egyes részterületeiről megjelent hazai és nemzetközi munkák és kutatások sokasága után átfogó igényű kutatást tűzünk célul. A magyar politikai rendszerről szóló kutatással több célt tűzünk ki. Az egyik az egyes részterületek (pl. kormány, Alkotmánybíróság) működésének, belső szabályainak és politikai törvényszerűségeinek leírása és elemzése. A másik célunk, hogy vizsgáljuk az egyes területek közti összefüggéseket, a politikai rendszer három nagyobb dimenziója között kialakult kölcsönhatásokat. Harmadszor, a magyar politikai rendszer e szűkebb megközelítése mellett hangsúlyosabban kívánunk foglalkozni annak „társadalmi” vagy ha úgy tetszik, szociológiai beágyazottságával. Negyedszer, szeretnénk túllépni a szűkebb magyarországi megközelítésen két vonatkozásban is. Az egyik, hogy noha nem kifejezetten nemzetközi összehasonlító kutatást tervezünk, az összehasonlító szempontot mindvégig érvényesíteni kívánjuk. A másik, hogy a magyar politikát és kormányzati rendszert európai és nemzetközi horizontba kívánjuk helyezni. Az egyes fejezeteket a téma specialistái saját kutatásaikra támaszkodva írják.

Projektvezető: Körösényi András

 

GENERÁCIÓS KONFLIKTUSOK

A társadalmi öregedés politikatudománya. Politikai konfliktusok generációs metszetben

A program célja a társadalmi öregedés politikatudományának megteremtése általában, továbbá egyes vonatkozó kutatási kérdések megválaszolása. A program négy kutatásból áll:

1. Politikai konfliktusok generációs sajátosságai

2. Generációk politikai szocializációja, gondolkodása, viselkedése

3. A generációk politikai konstrukciói és identitása

4. A generációk és a jóléti állam körüli politikai viták

Kutatásvezető: Kiss Balázs

 

KORMÁNYALAKÍTÁS

Kormányalakítás és koalíciós pártösszetétel Magyarországon, 1990-2010

A kutatás során arra kerestem a választ, hogy a választói akarat, a pártok programtávolsága, és az intézményi környezet (eljárási szabályok, államfő) mennyiben magyarázzák a kormányalakítást és a pártösszetételt. A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy ezek a elméletek és magyarázatok meglehetősen gyengén teljesítenek, az esetek körülbelül negyedét-ötödét magyarázzák, és még a legjobb esetben (intézményi környezet) is, a felét sem. A konklúzió alapján megpróbálok egy tentatív magyarázatot adni, amely szerint a kormányalakítást jobban magyarázza a politikusi autonómia, és a pártösszetételt a politikusok egymásra irányuló politikai percepciója határozza meg, amelyet a bal-jobb irányít.

 

RETORIKAI ÍGÉRETEK

Retorikai ígéretek modul a Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014 projekt keretében

A modul célja a kutatás során azonosított egyik ígéretcsoport, a retorikai ígéretek szerepének értelmezése a kutatás általános elméleti keretei között.

 

VEZETÉS ÉS DEMOKRÁCIA

A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben

A kutatás politikaelméleti síkon a politikai vezetés fogalmával, egy speciálisabb demokráciaelméleti síkon a politikai vezetés és a képviseleti demokrácia viszonyával foglalkozik.

 

A MAGYAR MÉDIATÖRVÉNY VITÁJA

A magyar médiatörvény 2010-es és 2011-es európai vitájának az elemzése

A kutatásban a 2010 nyarán elindított magyar médiaszabályozás jogalkotási folyamatának európai vitáját kísérjük végig. A kutatás során világossá vált, hogy a megosztó ügyek valódi nyilvánosságot teremthetnek európai szinten is. A részt vevő felek kommunikációs aktusainak adatbázisba rendezésével leírhatóvá váltak a domináns álláspontok, amelyek értelmezésében kevéssé eligazítóak a nemzeti keretek, illetve a hagyományos politikai bal-jobb kategóriák.

 

TOVÁBBI KUTATÁSOK

  • LAGging behind or LEADER in Local Democracy? An assessment of LEADER-type development projects as a tool for democratic integration in the contested countryside (2010–2011) Finnish Ministry of Agriculture and Forestry, projektvezető: Kovách Imre
  • Scientific Indicators of Confidence in Justice: Tools for Policy Assessment, EURO JUSTIS (2008-2011)  www.eurojustis.eu, EU-FP7, projektvezető: Boda Zsolt
  • Governance, Infrastructure, Lifestyle Dynamics and Energy Demand: European Post-Carbon Communities, GILDED (2008-2011)  www.gildedeu.org, EU-FP7, projektvezető: Kovách Imre
  • Work and Life Quality in New and Growing Jobs, WALQUING (2008-2012), EU-FP7, projektvezető Tóth András
  • MCM dynamics—The dynamics of pro- and anti-immigrant movements in Italy and Spain (2011–2014), EU-FP7 People, projektvezető: Andits Petra
  • SODIPER – Social Dialogue and Participation Strategies nt he Global Delivery Industry: Challenging Precarious Employment Relations (2011) European Commission, projektvezető Neumann László
  • Választási akarat és kormányzati teljesítmény modellezése és mérése Körösényi András, Alapítvány a Távközlési és Telematikai Felsőoktatásért (2010-2011)
  • A magyar pártfejlődés történeti kontextusban Csizmadia Ervin,OTKA (2011-2013)
  • A politikai vezetés fogalma a demokrácia- és politikaelméletben Körösényi András, OTKA (2008–2011)
  • A demokratikus politikai kultúra pillérei (Magyarország nemzetközi összehasonlításban) Simon János, OTKA (2010–2013)
  • Stabilizálódtak-e a kelet-közép-európai demokráciák? Komparatív politikatudományi elemzés Fricz Tamás, OTKA (2011-2014)
  • A magyar politikai elit 2009 Kovách Imre, OTKA (2009–2013)
  • Magyarországi politikai pártok lexikona 1846–2006. Parlamenti választáson jelöltet állító pártok. Vida István, OTKA (2009-2014)
  • A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye Utasi Ágnes,OTKA (2008-2012)
  • Választási kampányok 2009-2010 Kiss Balázs, OTKA (2008-2012)
  • Lezárt kutatások, projektek 2003-2010